Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - VII. Kisebb közlemények

Starosolszky: Vízfolyások mederváltozásai 251 •izerl is dolgoztak ki [5J. Az eljárás szerint, ha a hordalékszállítás változása valamely folyószakasz mentén adott időn belül ismeretes, a mederemelkedések mértéke meghatározható. Tételezzük fel, hogy a tározót tápláló alluviális folyó mederszelvénye és duzzasztási görbéje adott időpontban а 2a ábra szerinti. A tározó hatására kialakuló duzzasztás következtében a görgetett hordalék mennyisége a duzzasztás felső határán csökkenni kezd és a vízsebesség bizonyos értékre csökkenésével elenyészik. Ez a mennyiség ezen a szakaszon lerakódik. A lerakódás átlagos magassága az említett két határ között fölvett /. és 2. keresztszelvény között A t idő eltelte után (h-(li) M At Aq A h — = — Д L b y

s b y

s AL ahol A h — a lerakódás átlagos magassága az 1 és 2 szelvény közti rövid szakaszon, Д t = a lerakódás időtartama, Д L = az 1 és 2 szelvény távolsága, b = a lerakódás szélessége, -y

s = a lerakódó hordalék térfogatsúlya, </, és q., =- a fajlagos hordalékszállítás (t/s) az 1 és 2 szelvényben. Ez a képlet csak a delta tetőpontjáig érvényes, az alatta lerakódó mennyiség AI а qf— képlettel számítható. Ys A számítás a fenti képletek segítségével a következő lépésekben történik (2. ábra) : 1. Felveszünk egy kezdeti vízhozamot az adott tározási szinthez és a felmért hossz-szelvényhez. 2. Duzzasztási görbe számítással meghatározzuk a kezdeti duzzasztott vízfelszínt. 3. Kiszámítjuk a hordalékmennyiségnek a duzzasztás következtében előálló változását a folyószakasz mentén. </. Felveszünk egy rövid Д I időtartamot és feltételezzük, hogy a görgetett hordalékmennyiségek a folyó mentén ezalatt állandóak maradnak. 6. Számoljuk a rövid részekre bontott mederszakasz egyes részein bekövetkező Д/i, mélységváltozást. 6'. A Ah lerakodási magasságokat az eredeti fenékvonalra felmérve megkapjuk а А I időtartam végére várható fenékvonalat (2b ábra). 7. JHa a kezdeti fenékvonal is delta-alak volt már, számítjuk a At delta tctopontjan tol szállított qj — hordalékmennyiséget. 8. Uj vízszín, vízhozam és A t időtartam felvételével, most már az előbbi változást figyelembe véve számítjuk az új delta-alakot (2c ábra). .9. Eljárásunkat így ismételve, illetve új kezdeti állapot felvételével több változatban elvégezve, meghatározhatjuk a tározónak az árhullámok hatására bekövetkező feltöltődését. A jelenlegi körülmények között még a számításhoz szükséges adatok beszerzése eléggé nehézkes és sok pontatlanságra ad okot. Ez teszi az eljárást inkább csak elméleti jellegűvé. Negyedik csoportba azok a változások tartoznak, amelyeket az erózióbázis megváltozása okoz (Id ábra). Ilyen eset következik be, ha a vízfolyáson lejjebb épült gátat megszüntetik, elrombolják vagy a befogadóul szolgáló tó vízszínét valamilyen okból leszállítják (Mojave folyó. Maxix tó). Geológiai időméretekben az összes nagy folyó így viselkedik, mivel az óceánok vízszíne süllyedő irányzatú. Ezt a megfigyelést igen jól igazolja a Mississippi. Az ötödik és hatodik változástípus egymásnak ellentétje és az erózió talppontjának az erózióbázis szintjén történő elmozdulása az oka (le és If ábra). Az ötödik típusra a Missouri völgyében találunk példát. A folyóval párhuzamos vasútvonal alatt átereszeken vezették át a mellékpatakok vizét. A Missouri közben, medervándorlás következtében eltávolodott, vagyis a mellékpatakok eróziós talppontja vízszintes értelemben elmozdult. Ezt a mellékpatakok szintjének oly erős emelkedése követte, hogy emiatt a vasútvonal szintjét is meg kellett emelni. A hatodik csoportba sorolt változások mentek végbe a Mississippi folyó keleti mellékfolyóin. A Mississippi úgy változtatta medrét, hogy a mellékfolyók medrében az erózióbázis talppontja az eredeti torkolattól felfelé vándorolt és így a folyó lesüllyedt. A folyómedrek süllyedése vagy emelkedése, illetve egyensúlyi állapota természetesen csak hosszabb időszakaszon belüli változások ismeretében állapíthatók meg. Ugyanez vonatkozik az egyensúlyi alapegyenlet tényezőinek meghatározására is. Egyes kedvező esetekben a változásokat bizonyos mértékig mennyiségileg is előre számba lehet venni [(>J. Példaképpen vizsgáljuk a vízszállítás tartós megváttozá-