Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)
2. füzet - VII. Kisebb közlemények
248 Kisebb közleményeik, A sérült födémszerkezetek környezetében a vasbetonoszlopokon is keletkeztek lepattogzások. Az oszlopok mentén azonban a beton kopogtatáskor sehol sem adott kongó hangot. Mivel ennek ellenére is gyanakodtak belső üregekre, az oszlopokat ultrahanggal megvizsgálták. Avégből, hogy a hangsebességre vonatkozóan összehasonlítási értékeket kapjanak, ultrahangsebességet mértek olyan oszlopokban, amelyeknek betonjába feltehetően nem került égetett mész. A mért hangsebességek ezeknél az „ép" oszlopoknál 4,16 és 4,27 km/s között ingadoztak. A sérültnek vélt oszlopokban helyenként 2,96 km/s sebességet is mértek. Így a hibahelyeket és kiterjedésüket is meg tudták határozni (2. ábra). Mérési eljárások, eszközök A már említett sebességmérésen, és rezonancia rezgésszámmérésen kívül végeznek ultrahangvizsgálatokat intenzitás és abszorpcióméréssel is. Az utóbbi eljárásokkal Meyer, Ruchmann és Che/deville eredményesen vizsgálták a bedolgozott beton szilárdulási folyamatát. A hangot magnetostriktiv 2 és piezoelektromos adókkal, nagy távolságok esetén mechanikus kalapáccsal, illetve csattanószikra-adóval keltik. A vé2. ábra. Vasbetonoszlopon mért telt oszcillográfok, illetve mutatós műszerek jelzik, ultrahangsebességek és a segítségükkel Mivel a beton, de különösen a szerkezetekbe megállapított hibás belső részek helye beépítet t beton, nyers és porózus felületű, mind az adót, mind a vevőt gondosan csatlakoztatni kell a betonfelülethez, ami legjobban, de egyben a legkörülménvesebben gyorsankötő gipsz használatával oldható meg. Sima felületeknél vékony olajréteg is megfelelő. Nyersebb felületeknél bentonitot, üvegesragacsot, vagy domború gumimembránt alkalmaznak a betonfelület előzetes megnedvesítése után. Sebességmérés esetében 20 — 250 KHz közötti rezgésszámokat, rezonanciarezgésszám mérésnél 10 KHz-ig terjedő rezgésszámokat használnak. Sasvári Andor AZ EMBERI BEAVATKOZÁSOK HATÁSA A VÍZFOLYÁSOK MORFOLÓGIAI VISZONYAIRA 627.15 A folyami morfológia a folyóvíz hatására a föld felszínében, főként a folyómederben bekövetkező változásokat vizsgálja. A folyómeder életébe történő emberi beavatkozások morfológiai változásokat idéznek elő, mivel megbontják a természetes egyensúlyt, amely — természetszerűen — csak változások révén álíhat helyre. Ezeknek a változásoknak az előrejelzése az érintett folyószakasz morfológiai viszonyainak tökéletes ismeretét követeli meg. Az alluviális mederben mozgó folyóvíz morfológiai törvényszerűségeit a mozgásban résztvevő tényezők bonyolult összefüggései következtében ma még nem tudják matematikai képletekbe önteni. A viszonylag kedvező, laboratóriumi viszonyok között végrehajtott vicksburyi kísérletek [ 1, 2] is inkább csak minőségi eredményekre vezettek, képletekbe foglalható összefüggéseket nem adtak. Mivel gyakorlati igényeket kielégítő elméleti törvényszerűséget nein ismerünk, különössn fontos, hogy a meg2 magnetostriktio = mágnesezés hatására l'ellépj ksr3sztm?tszetszukülés és hossz-növekedés. Az épület : Az epü/et hossz ten hossztengelyében ge/yére merőlegesen