Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - VII. Kisebb közlemények

Starosolszky: Vízfolyások mederváltozásai 249 épült műtárgyak hatására bekövetkező változásokat figyelemmel kísérjük, és belőlük tapasztalatokat vonjunk le. A folyami morfológiai vizsgálatok alapvető, minőségi összefüggése : ahol G a görgetett hordalék mennyisége (t/nap), d

g a mértékadó szemcseátmérő, Q a vízhozam és J a folyó esése /3, 4/. Az egyenlet az egyensúlyi állapotot fejezi ki, s ha a négy tényező közül bármelyik megváltozik, szükségszerűen valamelyik másiknak, esetleg többnek is követnie kell. Egyes esetekben a körülmények folytán előre megállapítható, hogy az egyik tényező megváltozását melyik másik fogja követni, ugyanakkor a másik kettő hosszúidejű átlagban állandó marad. 1. ábra. A meder hosszszelvényében bekövetkező morfológiai változások alaptípusai (Lane nyomán) Az egyensúly megváltozásának és helyreállásának Lane szerint [3/ hatféle módozatát lehet megkülönböztetni (1. ábra). A folyómeder eredeti egyensúlyi hosszszelvénye a HA vonal. Növekedjék a szállított hordalék mennyisége а С pontban a mértékadó szemcseátmérő és a vízhozam változása nélkül (1 ábra). Az egyensúly helyreállásához az esés növekedésének kell bekövetkeznie. Midőn az új hordalékmennyiség először jelentkezik, a meder а С és A pont között nem képes a hordalékot az eredeti esésével szállítani, amiért lerakódik és megemeli a medret а С pontig. Ez az emelkedés folyamatosan halad előre. Az E pont közbenső állapotot jelöl. Miközben a meder tovább emelkedik a C" pontig, az esés а С pont fölötti szakaszon csökken és a víz ott is kénytelen hordalékot lerakni. Végül is beáll az új egyensúlyi állapot : B'"—C" között àz eredeti eséssel, de С"'—

С értékkel megemelkedett mederben, C" — A között a megnövekedett hordalékmennyiség szállításához szükséges nagyobb eséssel. Ugyanez a változás következik be, ha a C-nél a hordalék mennyiségének növekedése helyett a mértékadó szemcseátmérő növekszik meg és a hordalékmennyiség és a vízhozam ugyanaz marad, vagy ha csak a vízhozam csökken. A fői'olyó szintjének ily módon való változása folytán az emelkedő szakaszon belépő mellékfolyók medrének is emelkednie kell. Ezekre az első csoportba sorolt változásokra több példát mutat be a szerző [3]. Az Egyesült Államokban a Rio GrandeG dg fvQ.J