Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)
2. füzet - VII. Kisebb közlemények
Sasvári: Betonvizsgálatok ultrahanggal 247 m/s, a betonban csupán 3000- 4000 m/s. Ha a vasalás párhuzamos a hang haladási irányával és a hang a vasalástól távolabb halad, mint az alkalmazott betonacél átmérőjének hétszerese, továbbá, ha a vasalás merőleges a hang haladási irányára, a vasalás befolyása elhanyagolható. A nyomószilárdság meghatározása (A beton osztályba sorolása) A beton rugalmassági modulusza és nyomószilárdsága között általában meglehetősen szoros kapcsolat van. így közelítő összefüggések írhatók fel az ultrahangsebesség és a nyomószilárdság között. Zavaróan hat azonban, hogy az egyik legjelentősebb tényező, a keverési arány a nullkezdésű rugalmassági moduluszt és a nyomószilárdságot ellentétesen befolyásolja. Kövér betonnak nagyobb a nyomószilárdsága és kisebb a nullkezdésű rugalmassági modulusza, mint az egyébként azonos jellemzőjű sovány betonnak, mert az adalékanyag rugalmassági modulusza nagyobb, mint a cementgélé. így az adalékanyag viszonylagos növelésekor, azaz soványabb betonnál, a nullkezdésű rugalmassági modulusz növekszik, a nyomószilárdság pedig csökken. A keverési arány most taglalt ellentétes befolyása + 25%-ig terjedhető szórást okozhat a nyomószilárdság meghatározásában. Ezért manapság az ultrahangsebességből számított nyomószilárdság még kevéssé megbízható. Ez1 a tényt jól tükrözi a <rbny = a У/ (~) s 4 kg képlet, ahol az a ténvezo értékei 1,0 és 2,0 — • között ingadoznak, сгь п у pekm 4 cm 2 dig a beton nyomószilárdsága kg/cm 2-ban. Láthatjuk, hogy ultrahangvizsgálat segítségével csak hozzávetőlegesen határozható meg a nyomószilárdság értéke. Wesche ezért a beton közelítő osztálybasorolását javasolja az alábbi felosztás szerint 2,5 — 3,2 km/s sebességnél a beton kis nyomószilárdságú 3.2-3,7 km/s sebességnél a beton közepes nyomószilárdságú 3,7 — 4,2 km/s sebességnél a beton nagy nyomószilárdságú 4,2 km/s sebesség fölött a beton igen nagy nyomószilárdságú Repedések vizsgálata Hajlított, feszítetten vasbetonszerkezetek esetében eleve feltételezünk bizonyos repedéseket, tekintettel vagyunk reájuk a méretezésnél. Ezért a repedések keletkezését nem vizsgáljuk. Feszített szerkezeteknél azonban már érdekel bennünket a repedéskeletkezés kezdete. Az ultrahangvizsgálat az alábbi jelenségen alapszik. Ha az anyagban (betonban) repedések vannak, az ultrahang hosszabb utat tesz meg, mivel a repedéseket körül kell futnia. Így hajlítópróba során a repedéskeletkezést a hangimpulzus indulása és érkezése közötti időtartamnövekedés jellemzi. Ha az így észlelt repedéskeletkezés után a vevőberendezést mozgatjuk a beton felszínén, a repedés helyzete és mélysége is meghatározható. Az Aacheni Építési kutatóintézet vasbeton ipari épületben végzett ilyen vizsgálatokat. A kérdéses épület betonozásakor az adalékanyaggal együtt égetett mész is került a keverőgépekbe, amely bizonyos idő múltán lassú égés következtében kráterszerű lepattogzásokat okozott a betonfelületeken. A lepattogzások alapján feltételezték, hogy egyidejűleg nem látható belső károsodások is keletkeztek. Kopogtatással kiterjedt üregeket tudtak megállapítani a vasbetonlemezekben és a födémgerendákban. Ezekben a szerkezetekben a beton belül rétegesen szétvált.
