Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - II. Bélteky Lajos: A törpe vízművek telepítésének mértékadó szempontjai és gazdaságossága

Törpe vízmüvek telepítése 193 Vannak azután olyan községek, ahol a jelenlegi közkutak vize nagyon vasas, azonban a legújabb fúrásokkal mélyebb rétegekből nagy mennyiségű és jóval kedvezőbb vegyi összetételű vizet sikerült feltárni. Tiszalökön és Polgáron pl. a meglevő 70—80 m-es kutak vizének vastartalma literenként 1 mg-nál nagyobb, az összes keménység pedig meghaladja a 20 német keménységi fokot. A múlt évben Tiszalökön 290 m-ig, Polgáron pedig 306 m-ig fúrtak le, s a rétegpróbák szerint Tiszalökön a 179—198 m, Polgáron a 214,5—227,6 m közti rétegek vize a legkedvezőbb vegyi szempontból. A vastartalom egyaránt 0,2 mg/liter, a víz keménysége pedig 5,4, illetve 8,8 nkf. Az ilyen községekben is gazdaságos volna törpe vízművet építeni, mivel egy vagy több kútból el lehetne látni az egész községet a jelenleginél mind a vasasság, mind a keménység szempontjából sokkal jobb minőségű ivóvízzel. 4. Nagy kútmélység és karsztos területek A Berettyó és Körös közötti pleisztocén depressziós területen (48/2. sz. területegység) a kismélységű rétegek vize igen vasas és kemény, a kutak vízhozama pedig csekély, viszont 480—750 m mélységben bár meleg, de vegyileg és mennyiségileg kielégítőbb ivóvíz található. Itt azért célszerű törpe vízművet létesíteni, mivel a nagymélységű kutak kellő sűrítése igen költséges, azonkívül a kutak bő hozama közkutas vízellátási mód mellett nincs kihasználva. Vastalanítóra vagy mesterséges védőréteg kialakítására azonban itt is valószínűleg szükség lesz. Hasonló a helyzet a 40. sz. területegységen, Jászapáti, Jászalsószentgyörgy, Jászladány, Besenyszög környékén, ahol ugyancsak nem vezetett eddig eredményre a kis mélységből való vízvétel, mert a víz itt is igen vasas és kemény, a vízhozam pedig a rétegek finom szemcsézete miatt nagyon kevés. Ezeken a területeken újabban a 450 m körüli rétegre való kúttelepítéssel próbálkoznak. Az eddigi eredmények biztatók. Helyes kútkiképzéssel és megfelelő csőátmérő esetén 150 — 200 liter/perc kifolyó vízre lehet számítani. Ugyancsak a geológiai adottságok okolják meg a törpe vízmű megépítését az ún. karsztos területeken, mivel itt a vízszerzés a mészkőben, dolomitban való fúrás miatt igen költséges, ezenkívül a vízszint a legtöbbször olyan mélyen marad, hogy a kéziszivattyús kitermelés lehetetlen. Előnyössé teszi a törpe vízműves vízellátást a karsztvizet adó kutak igen bő hozama is. A 18. sz. területegység kútadatai pl. ezek : az átlagos kútmélység 122 m, a kutankénti átlagos vízhozam 270 liter, az 1 m leszívásra vonatkoztatott, vagyis fajlagos vízhozam 7(5 liter/perc, az átlagos nyugalmi szint pedig —13 m. 1955-bén Bicske község számára készült egy 900 liter/perc vízhozanni karszt-kút, azután a dunaalmási lakótelep részére, melynek vízhozama meghaladja az 1000 litert percenként. Ezenkívül Baj és Sáska községekben létesültek olyan kutak, amelyekre igen gazdaságos lenne törpe vízművet építeni. V. Л BERUHÁZÁSI TERVEK ELKÉSZÍTÉSE Törpe vízmű építése általában ott gazdaságos, ahol a felsorolt adottságok •egyike kimutatható. A megvalósítás feltétele azonban a legalább olyan nagy vízhozam, hogy 1 —2 kútból a község vízszükségletét el lehessen látni. Azok a területek, amelyekre ezek az adottságok jellemzők, térképen is körülhatárolhatók. Természetesen ezt nem úgy kell értelmezni, hogy a törpe vízművek 13Vízügyi Közlemények — 11!9