Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - II. Bélteky Lajos: A törpe vízművek telepítésének mértékadó szempontjai és gazdaságossága

182 Bélteky Lajos • pozitív artézi kutak átlagos vízhozamának felel meg a —1 m-es szinten, 2"-os csőben vezetnek el. a 0,5 atm hálózati nyomást a csősúrlódás már kb. 90 m hoszszon felemészti. 2,5"-os cső esetén a csősúrlódási veszteség 280 m-nél egyenlő a kezdeti nyomással, 3"-os csőben pedig kb. 670 m-nél. A hálózat kiterjedése még ennyi sem lehet, mivel a kifolyócsap a térszint felett van, és percenként 4—5 liter víznek ki is kell folynia. A körzeti vízvezeték nemcsak területi kiterjedés, hanem kapacitás szempontjából is szűk határok közé van szorítva. Teljesítménye semmiképpen sem haladhatja meg a kút percenkénti vízhozamát, és a kút teljes 24 órai vízszolgáltatása nem használható ki. A törpe vízmű teljesítőképessége nincs ennyire korlátozva. Megfelelő tároló-térfogat esetén a csúcsterhelés többszöröse is lehet a kút vízhozamának és a kút teljes víztermelése — az éjszakai vízhozam is — kihasználható. A körzeti vízvezetéknél tehát nemcsak a kút és a legtávolabbi vízvételi hely közötti távolság, hanem a vízmű legnagyobb teljesítménye is erősen korlátozott, ezenkívül az alkalmazási köre is igen szűk. E hátrányok miatt azt hiszem jogosan mondhatjuk, hogy a körzeti vízvezeték a törpe vízmű kezdetleges és kevésbé tökéletes alakja. A városi vagy közüzemi vizvezeléktöl abban különbözik a törpe vízmű, hogy a községek lakosságát jobbára utcai közkifolyókon át, tehát közkútszeiűen látja el, míg a városi vízművek kivételi helyei általában a lakóházak belsejében vannak és a lakások egészségügyi berendezésének vízellátáfát szolgálják. Ebből következik, hogy a városi vízműnek feltétlen velejárója a szennyvizeket is elvezető közcsatornahálózat, törpe vízmű ped'g főleg olyan községekben létesíthető, ahol nincs szennyvízcsatornázás és belátható időn belül nincs is rá szükség, mivel vízöblítéses egészségügyi berendezéssel felszerelt épület alig van a községben, az utcai kifolyók csurgalékvize pedig utcai árokba vagy szikkasztóba vezethető te. Természetesen annak nincs akadálya, hogy házi vízvezetékberendezéseket is rákapcsoljanak a törpe vízmű hálózatára. A szóbajöhető községek lakósszáma nálunk kb. 5000 alatt van. Ennek folytán a vízfogyasztás legfeljebb napi 300 m

3-re tehető. Ezt a vízmennyiséget egy vagy két műszakilag helyesen kiképzett kútból ki lehet termelni. Ezeknek az 5000-ig terjedő lakosszámú községeknek egészséges ivóvízzel való ellátása igen nagyjelentőségű, mivel a községek 91,6%-a ebbe a csoportba tartozik és lakosaik együttes száma az ország népességének 42,9%-át képviseli. Nem a lakósszám von azonban határvonalat a közüzemi és törpe vízmű közé. A vízellátás jellege a döntő : marad-e továbbra is közkútszerű, vagy közcsatornahálózat épül, ami lehetővé teszi a vízvételi helyeknek a lakásokba való bevitelét. A törpe vízmű tehát, amely a körzeti és a közüzemi vízvezeték között foglal helyet, az előbbinél jóval többet, az utóbbinál kevesebbet nyújt. De mivel a magyar falu igényeit az ivóvízellátás biztosítása terén hosszú ideig kielégíteni látszik, és később bármikor közüzemi vízvezetékké fejleszthető, joggal tekinthetjük a magyar falusi vízellátás korszerű és gazdaságos megoldásának. A fogalmak elvi elhatárolása során meg kell még emlékeznem az ún. regionális vízműről is. Más szóval csoportos vízellátásnak is nevezik, amelynek keretében egymáshoz közel fekvő városok vagy községek ugyanegy központi vízműből kapják vizüket. Főleg nagyobb vízigén.yű iparvidéken jöhet szóba abban az eset-