Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - I. Oroszlány István: Öntözés ideiglenes csatornákkal

öntözés ideiglenes csatornákkal 143 vízelnyelőképességétől függően — a sávszélesség minden folyóméterére 3—6 l/s. A betakarítási munkák gépesítése érdekében a sávokat elválasztó terelőtöltések távolságát 6 — 10 m-ben szabtuk meg. Ilyen, viszcnyleg széles sávokat csak elegyengetett talajfelület esetén lehet alkalmazni, mert ellenkező esetben az egyenletes vízeloszlás követelménye egyidejűen nem elégíthető ki. A sávszélességet korlátozhatja a sávba kiszolgáltatható maximális vízsugár. Ahhoz, hogy a fenti sávszélesség esetén a folyóméterenként szükséges vízsugár kiszolgáltatható legyen, az ideiglenes csatornának 20—60 l/s vizet kell szállítania. E feltétel kielégítését ellenőrizendő, meg kellett vizsgálnunk az alkalmazott és tervezett keresztszelvények vízszállítóképességét |27 ]. A mérések szerint a kis esésű csatornában a számítottnál nagyobb volt a vízszállítás. Ennek az oka az, hogy kis fenékesétű, viszonylag rövid ideiglenes csatornákban a kialakuló vízszínesés nagyobb, mint a fenékesés. Ez a magyarázata annak, hogy kis esésű terepen is alkalmazhatók az ideiglenes csatornák, ha a töltések kellő tömörítéséről gondoskodtunk, mert a csatornák kellő vízszállítóképessége biztosítva van. Hosszuk azonban a mondottak miatt korlátozott. Meg kell ugyanakkor állapítanunk azt is, hogy a vízmozgás sebessége 0,005 fenékesésnél eléri az öntözőcsatornákra Németh Endre által a talajelmosás kiküszöbölése érdekében megadott felső határt [23]. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy uz ideiglenes csatornák esésének felső határa 0,005. Az ideiglenes csatornák készítése A Szarvas-bikazugi kísérleti gazdaságtan 1953-1;£n készítettünk saját gépünkkel kukorica, valamint cukor- és takarmányrépa barázdás öntözéséhez ideiglenes csatornákat. A két szomszédos, erősen nyugtalan felszínű tábla összesen 30 ha (52 kh) területén a szintvonalas térkép alapján korábban kitűzött nyomvonalon az eke 14 csatornát létesített két menetben. A munkára fordított idő a tanyából való elindulástól a visszaérkezésig, a hasznos és holt utakkal együtt, összesen 301 perc. Különböző időben, helyen és változó talaj nedvességű talajon, különböző terepviszonyok között készült 18 ideiglenes csatorna alapján a következő értékek adódtak : csatorna létesítése átlag 11 perc/ha (6,3 p/kli) ; a munka során összesen 4153 m, átlag 118 m/ha (67 m/kh) hosszú ideiglenes csatorna készült ; a végzett összes földmunka 646 m

3, melyből 0,16 m

3 esik egy folyóméterre, illetve 18,3 nr

3 egy hektárra (10,4 m

3/kh). A teljesítményadatok állandó észlelése azóta is tart. Ezek alapján munkanormaként, 10 órás munkaidőre vonatkoztatva, 5—6000 m ideiglenes csatorna építésének előirányzását javasoltuk. ő. Az ideiglenes csatornák vonalazása Az ideiglenes csatornák vonalazására vonatkozó szovjet irodalmi adatok helyes hazai alkalmazása érdekében a táblán történő vízszétosztást, tehát magát az öntözési eljárást, kellő tapasztalat szerzése érdekében részletesen elemeznünk kellett. Ezt a vizsgálatot az öntözőelemből (barázdából, sávból) kiindulva kellett végrehajtani, alulról építve fel az egész hálózatot. Az öntözés minősége ugyanis az egyes öntözőelemek helyes méretmegválasztásától és elhelyezésétől függ. Az egész hálózatot tehát úgy kell létesíteni, hogy ez az elsőrendű feltétel kielégíttessék. 11* -53