Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)
2. füzet - I. Oroszlány István: Öntözés ideiglenes csatornákkal
öntözés ideiglenes csatornákkal 143 IV. HAZAI KÍSÉRLETEK Az öntözési eljárások fejlesztésére irányuló hazai kísérletek az Öntözési és Talajjavítási Kutató Intézet kultúrtechnikai osztályának munkafeladataihoz fűződnek. 1. Az ideiglenes csatornanyitó eke A nagyobb méretű öntözőtábla öntözési lehetőségének biztosítására, első feladatként, olyan munkagép építése vagy beszerzése vált szükségessé, amellyel az ideiglenes vízosztó hálózat évenként gazdaságosan megépíthető, illetőleg eltüntethető. A kísérletek először az ideiglenes hálózat létesítésére alkalmas gép kialakítására irányultak. E kísérletekről az irodalomban már részletesen beszámoltam [27., 13. old.]. A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézettel együttműködve Lammel Kálmán tudományos munkatárs végzett méréseket a különböző géptípusokon. Az első bevált kísérleti gép mintájára kis műhelyben még két példányt gyártottunk, amelyek az ÖTKI kísérleti gazdaságaiban üzemi használatba kerültek. A gépek az üzemi követelményeknek — három öntözési idényben és két kísérleti gazdaság- ban szerzett tapasztalatok szerint — jól megfeleltek. E gépekkel Lammel Kálmán újabb méréseket végzett és eredményeit közölte is [19]. A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet kísérleti gépeinkkel végzett kutatásainak eredményeképpen mintánk alapján javaslatot tett a sorozatos gyártás prototípusának elkészítésére. Az első gépek 1954. és 1955. évi kipróbálása során szerzett tapasztalatok alapján a sorozatos gyártás meg is indult. Az elmondottak eredményeképpen öntözőtelepeink az ideiglenes csatornanyitó ekét a legközelebbi jövőben használatba vehetik. 2. Az ideiglenes csatorna töltéseinek tömörítése Az idevonatkozó irodalmi anyag ismertetése során már látható volt, hogy hazai terepviszonyaink között, és elsősorban tiszántúli vonatkozásban, kevés lehetőség ígérkezik a Szovjetunióban alkalmazott ide ;glenes-csatornás eljárás mechanikus átvételére. Terepeinken ugyanis általában nincs meg az alkalmazhatóság alsó határaként ott megszabott minimális esés. Az öntözés végrehajtásához, és elsősorban a sűrűvetésű növények sávos öntözéséhez, az ideiglenes csatornákban legalább 7—10 cm terepszint feletti iizemvízszintet kell biztosítani. A szovjet irodalom szerint (0,001-nél kisebb esésű terepen) az ideiglenes csatornák töltései nem képesek ezt a vízszint-magasságot üzembiztosan tartani. Mint Gyelinyikajtisz mondja : „Kis esésű terepen az ideiglenes öntözőcsatornák és elosztó árkok erősen megtelnek, a víz magasan a terep színe fölé érő üzemvízszínnel folyik bennük, aminek folytán a töltések erősen beáznak. IIa a töltések nem elég tömörek, a víz könnyen utat talál a göröngyök között és kitör, helyreállításuk pedig rendszerint igen nehéz. Ezzel a csatornák teljesítőképessége erősen lecsökken, a vízveszteség pedig megnő . . . .... ha kicsi az esés, sávos öntözőmódszer esetében ideiglenes öntözőcsatornákat nem szabad alkalmazni... A 0,001-nél enyhébb lejtők nem alkalmasak erre az öntözési eljárásra." [9., 58. old.] 11 Vízügyi Közlemények — 5-7
