Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - I. Oroszlány István: Öntözés ideiglenes csatornákkal

1.52 Oroszlány István Bauzil [1., 107. old. ] az állandó jellegű csatornahálózatot a következő nagyságrendű csatornákra osztja fel : a) főcsatorna, amely egy rendszert, b) másodrendű csatorna, amely övezetet (fürtöt) és c) harmadrendű csatorna, amely egy egységet lát el öntözővízzel. Az egységen belül — kisüzemű telepekről lévén szó —'" több egyéni telep van, amelyek a harmadrendű csatorna által szállított vízhozamot felváltva hasznosítják. Az egységen belül az egyes kisüzemi telepekhez kis öntözőcsatornáknak kell még a vizet elvezetniök. Érdekes az a megfontolás, amelynek alapján Bauzil a harmadrendű csatornával ellátott egység területét meghatározza. Megállapítása szerint ez szorosan összefügg a harmadrendű csatornákon érkező vízhozammal, amelyet az egységen belül települt hasznosítók bizonyos sorrendben osztatlanul használnak fel. Ez az érték 15 — 150 liter/s között, Észak-Afrikában 20 — 60 l/s között változik. A felső határt a haszno2. ábra. A) Sávos és B) barázdás öntözés berendezése Bauzil V. [1 ] szerint Fig. 2. Installation d'irrigation A) à bandes, B) à raies d'après V. Bauzil [1 ]. с = canal d'irrigation ; h = canal de drainage ; / = diguette ; m = chemin ; j — direction des bandes ; к = direction des raies sítók száma szabja meg. Ha sokan vannak, az öntözés lehetőségei kedvezőtlenek. Kis egységterület viszont sűrű harmadrendű csatornahálózatot kíván, aminek létesítési költsége nagy. A harmadrendű csatornák távolságát 200 — 400 m-ben jelöli meg. Az övezet — egy másodrendű csatorna által ellátott terület nagyságát 1200 — 1500 ha-ra javasolja. Az adott számok esetében automatikus vízosztó berendezéseket tételez fel. Az egyes öntözőtelepeken beliili vízszétosztásra vonatkozó elképzelései az öntözőmódszerekkel foglalkozó fejezetből elemezhetők ki [1., 371. old.]. A barázdák és sávok táplálását közvetlenül az állandó csatornából oldja meg. A 2. ábrán közölt vázlatok tanulmányozása igazolja, hogy a harmadrendű csatornák és öntözőelemek közötti vízszállítás kérdését, az öntözési eljárást, nem vizsgálja. Csak kisüzemeket tételez fel, ahol az öntözőcsatorna közvetlenül látja el vízzel az öntözőelemeket. Cserkaszov [5., 109. old.] az új szovjet ideiglenes-csatornás öntözési eljárás általános ismertetése után a háromtestű ekének a menethossztól függő termelékenysége alapján megállapítja, hogy a nagyüzemi tábla szélességének legalább 400 m-nek kell lennie. A talajelsodrás elkerülése érdekében az ideiglenes hálózatban 0,001—0,005 közötti esést tart megengedhetőnek. Az ideiglenes csatornák távolságát 70 — 200 m-re javasolja, az üzemvízszintet 5 — 10 cm-rel tartja a terep fölött. Szükségesnek minősíti