Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - I. Oroszlány István: Öntözés ideiglenes csatornákkal

öntözés ideiglenes csatornákkal 143 Üntözötáblának nevezem viszont az állandó jellegű csatornákkal, utakkal vagy más művekkel körülzárt, egységesen öntözhető területet. Az öntözőtábla nem feltétlenül azonos a vetésforgó-szakasszal, mert — az üzem nagyságától és az öntözőtáblák méretétől függően — egyazon öntözőtáblára több vetésforgó-szakasz is kerülhet, vagy egy vetésforgó-szakasz több öntözőtáblára is kiterjedhet. Az öntözőtábla nagysága tehát általában attól függ, hogy mekkora a határait alkotó utolsórendű és állandó jellegű öntöző-, illetve víztelenítő csatornák távolsága és hossza. <». Ideiglenes esalorna — öntözőárok Az öntözőtáblán belül, méreteitől függően, szükség van olyan vízosztó hálózatra, amely az öntözővizet az állandó jellegű öntözőcsatornából az egyes öntözőelemekbe juttatja. Ez a hálózat nem állandó jellegű, és csak az öntözési idény tartamára, illetőleg az öntözött kultúra tenyészidejére létesül. Azután megsemmisítik, hogy a betakarítási és talajművelési munkák a tábla egészén akadály nélkül végrehajthatóak legyenek. Nagyságrendben két ideiglenes jellegű elosztóhálózati elemet különböztetek meg : 1. ideiglenes csatornát, amelynek vízszállítóképessége az eséstől függően 30 — 100 liter/s — ezen az ápológépek nem tudnak átjárni — és 2. öntözőárkot, amelynek vízszállítóképessége 10—30 liter/s — ezen a könnyű traktorok átjárhatnak. Az ideiglenes csatornák létesítéséhez külön csatornanyitó gépre van szükség, míg az öntözőárok ekével és egyéb házi eszközökkel is elkészíthető. II. A NAGYt'ZEMI ÖNTÖZÉSI ELJÁKÁS KÖVETEIMÉNYEI I. Az öntözéses növénytermesztés munkaerőszükséglete Hazai csapadékviszonyaink közt, ahol a növények vízigényét a természetes csapadék jelentős részben biztosítja (sőt egyes esetekben éppen víztelenítési feladatokat kell a kultúrtechnikusnak megoldania), az öntözéses növénytermesztés gazdaságosan csak akkor jöhet szóba, ha általa a terméseredmények a száraz gazdálkodáshoz mérten jelentősen növelhetők. A nagyobb terméseredmények feltételei közé tartozik, a mesterséges vízellátáson kívül, az öntözést különösen megháláló növényfajták termelése, a leggondosabb növényápolás, a fokozott tápanyagellátás, és a talajszerkezet fenntartását, sőt javítását szolgáló agrotechnika, amit a savanyú, szikes és sekély termőrétegű talajaink javításának és a gondos talajvédelemnek stb. kell kiegészítenie. Ezeknek a feltételeknek a biztosítása nagy beruházást kíván, amely csak okszerűen belterjes gazdálkodás mellett lehet hatékony. A belterjes gazdálkodcis egyik jellemzője a fokozott munkaigény. Mint Uruk szovjet szakértő ismerteti 111, öntözéses termeléssel, nagyüzemi formák között, a kézi munkaerőszükséglet másfélszeresére, a vonóerőszükséglet pedig két-, két és félszeresére nő meg. Az öntözés munkaerőszükségletének biztosításával kapcsolatban fel kell figyelnünk Liszenko T. ü. szavaira [20], amelyek szerint az Ukrán Köztársaság területén létesített öntözések azért nem feleltek meg kezdetben a követelmények10 Vízügyi Közlemények — 5-7