Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

1. füzet - V. Kisebb közlemények

Kienitz: Vízgyűjtőteriileti változásak hidrológiai hatása 127 1923 és 1925 évi erdőtüzek hatását is, és ez esetben az 1932-es és 1933-as tüzekből a leírt módon számított hatás a valósásban kisebb volt. A módszer alkalmazhatóságának ez a kezdeti nehézsége azonban kiküszöbölhető, ha a vizsgálni kívánt jelenségre vonatkozó elméleti megállapításokat olyan esetekből vezetjük le, amelyekben csak egyetlen hatás (pl. csak egy erdőtűz) volt., s ez nem ismétlődött a következő években. Ha már kidolgoztunk egy eljárást, akkor a bonyolultabb esetekben is, amikor a hatások egymásra halmozódnak, megállapításokat tudunk tenni, és kiigazításokat tudunk végezni. A módszer lehetőséget nyújt elméleti feltevések gyakorlati ellenőrzésére is. Megvizsgálhatjuk pl., hogy két vízgyűjtő hidrológiai hasonlóságának feltételeit helyesen választottuk-e meg. A kettős összeg-görbék módszere alkalmas a vízgyűjtőterület lefolyási viszonyaiban történt változások hatásának kimutatására, s feldolgozandó hidrológiai adatoknak a változásnak megfelelő kiigazítására, valamint az ilyen változások kimutatására készült eljárások gyakorlati ellenőrzésére. Hazai vonatkozásban alkalmasnak látszik egy nagyon időszerű kérdés, az öntözések belvízi kihatásainak vizsgálatára. Ez esetben az ,,ellenőrző"-indexnek sokkal több tényezőt kell majd tartalmaznia, mint a felsorolt példák esetében. A megelőző csapadék mellett itt a talajfagy, és a párolgási viszonyok hatását is figyelembe kell venni. Ha az összes, a belvízre kiható tényezőt egyetlen indexbe tudjuk összefoglalni, pl. a már többször sikerrel alkalmazott koaxiális korrelációvizsgálat módszerével, ezt az indexet, amely lehet pl. számított belvízhozam, a kettős összeg-görbék módszerével szembeállíthatjuk a ténylegesen mért belvízhozamokkal. Ha jól végeztük el a koaxiális vizsgálatot, vagyis minden tényezőt figyelembe vettünk, a kapott vonalban nem szabad törésnek mutatkoznia mindaddig, amíg a belvízöblözetben változatlanok a viszonyok. De ha változás történt, pl. nagyobb területen öntöztek, a vonal hajlásában bekövetkező törésnek ezt ki kell mutatnia. A törés nagyságából egyúttal a hatás nagyságára is számértéket kapnánk, és az ennek alapján végzett kiigazításokkal vehetnők figyelembe a belvízre vonatkozó adatokat a tervezéseknél olyan esetekben, amikor a területen, amelynek belvízmentesítési tervét készítjük, nagy kiterjedésű öntözésekre kell számítanunk. Kienitz Gábor IRODALOM 1. Anderson II. W. : Detecting hydrologie effects of changes in watershed conditions by doublemass analysis. (A vízgyűjtőterületen végbement változások hidrológiai hatásának vizsgálata kettős összeggörbék módszerével.) Transactions American Geophysical Union, 1955 febr., 119 — 125. old. 2. Anderson II. W. : Flood frequencies and sedimentation from forest watersheds. (Ärvizgyakoriság és hordalék-képződés erdős vízgyűjtőkben.) Transactions American Geophysical Union, 1949, aug., 567 — 584. old. 3. Szesztay Károly: Statisztikai eljárás az inhomogén csapadékadatok egyneművé tételére. Időjárás, 1954. márc —ápr. 96. old. Л 3 keplel szerinti csopodekmúex fotyomotos őssiege, IO

ömm J. ábrii. Az erdőtüzek hatása a folyó hordalékszállításában szembetűnően mutatkozik