Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

1. füzet - V. Kisebb közlemények

) 2li Kisebb közlemények A VÍZFOLYÁSOK HOSSZÁNAK MEGHATÁROZÁSA TÉRKÉP ALAPJÁN

1 A mérnöki gyakorlatban sokszor előfordul, liogy a terepen húzódó szabálytalan vonalak (folyó- vagy tópartok, határvonalak, meteorológiai tényezők izometrikus vonalai . . . stb.) hosszát térkép alapján kívánjuk meghatározni. A hidrológus is gyakran találkozik ilyen feladatokkal, például amikor a vízgyűjtőterületek általános vízrajzi jellemzéséhez szükséges adatokat (a vízgyűjtőhálózat sűrűségét, a vízfolyások kanyargósságának mértékét, a folyók átlagos esését . . . stb.) kell meghatároznia. A mérést többnyire mérőkörzővel (ritkábban görgős térképmérővel) végzik. A térkép alapján körzővel megállapított hosszúság két ok miatt nem azonos a végigmért szabálytalan vonal tényleges hosszával : 1. A térkép sokszoros (több ezerszeres, gyakran"milliószoros) kicsinyítéssel ábrázolja a terepet, tehát a szabálytalan vonalak (pl. vízfolyások) kisebb, helyi kanyarulatai teljesen elmosódnak. 2. A térképen megrajzolt vonalnak sem kapjuk meg a valódi hosszát, mert a végigmért görbe vonalat a körző nyílásközének megfelelő sokszög-vonallal helyettesítjük. Dimov D. bulgár hidrológus közelmúltban megjelent tanulmánya — Sokalszki Ju. M. és Volkov N. M. szovjet kutatók munkájára támaszkodva — tapasztalati adatok alapján összeállított táblázatokat közöl, amelyek lehetővé teszik, hogy az említett két körülményből származó eltéréseket közvetett úton figyelembe vegyük. Ilyen módon lehetővé válik, hogy a térképen mérőkörzővel megállapított hosszúságból a térkép méretarányának és a körző nyílásközének figyelembevételével kiszámítsuk a végigmért vonal valóságos hosszának közelítő értékét. 551.482 A megoldás első lépéseként a térképen megrajzolt görbe vonal hoszszát kell ismernünk. Az 1. ábrán — Volkov adatai szerint — a Monera folyó térképi vonalának í

(hoszszát a d körzőnyílás függvényében látjuk. Minél kisebb körzőnyílással járjuk végig a megmérendő vonalat, annál nagyobb értéket kapunk a méréseredményeként. Az l

t tényleges térképi vonalhosszúságot a zérus körzőnyllásnál kapnók, tehát a tapasztalati adatokból megállapított összefüggést extrepolálnunk kell. Az l

t — / (d) összefüggést számos mérés tapasztalata alapján Volkov az 1. ábra. A szabálytalan vonalak térképen mért hossza a körzőnyílás nagysága szerint változik. (Sokalszki és Volkov nyomán.) l

t = h + ß'Ydi (2)1 Dimov П. : N'acsini za izmervane d'lzsini na reki po karta. Hirologija i meteorologija, Szófia, 1953. évi ií. szám, 27 — 37. old., 2 ábrával és 2 táblázattal.