Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

1. füzet - V. Kisebb közlemények

Kienitz: Vízgyűjtőteriileti változásak hidrológiai hatása 123 A természetes gyógyforrásokra és bányavizekre, valamint a kőolajjal kevert vizekre a törvény rendelkezései nem terjednek ki. A törvény természetesen csak a szükséges intézkedések keretét szabja meg, amelyekről részletekbe menően a kiadandó végrehajtási utasítások gondoskodnak. A törvény 1955. január 1-én lépett hatályba. Csehidi Géza A VÍZGYŰJTŐTERÜLETEN VÉGBEMENT VÁLTOZÁSOK HIDROLÓGIAI HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KETTŐS OSSZEG­GöRBÉK MÓDSZERÉVEL 627.1 : 551.482.4 Hidrológiai vizsgálatok során gyakran találjuk magunkat szemben azzal a kér­déssel, hogy vajon a vizsgált időszak adatai egyenlő súlyúak és egymással össze­liasonlíthatóak-e. A kettős összeg-görbék módszerével, melyet Merriam C. F. vezetett be 1937-ben, megállapíthatjuk, van-e szükség az adatok javítására, s ha igen, mek­kora legyen a kiigazítások mértéke. Ilyen módon alkalmas a módszer a vízgyűjtő­ben végbement változások hidrológiai hatásának vizsgálatára is. A kettős összeg-görbék módszerével megvizsgálhatjuk valamely adatsor időbeli egyöntetűségét, ha olyan ellenőrző adatsorral állítjuk szembe, amelyik 1. időben egyöntetű, 2. a vizsgált adatsorral megfelelően szoros kapcsolatban van, és 3. ha a vizsgált adatsor egyöntetűségét megzavaró tényező közelítően állandó arány sze­rint — a kis és nagy értékekben egyaránt — érezteti hatását. Az adatsorok egy­öntetűségét megbonthatják aj az észlelés (mérés) módszerében vagy műszereiben, továbbá b) a jelenséget befolyásoló tényezőkben beállott változások. Ha a vizsgá­landó adatsor akár az a), akár a b) tekintetben egyöntetű, a módszer lehetőséget nyújt a vizsgálandó adatsor másik szempontból való egyöntetűségének megállapí­tására. Az ismertetett tanulmány 11 1 a Santa Ynez folyón létesített Gib­raltar völgyzárógát (Kalifornia) vízgyűjtőterületének példáján az erdőtüzek pusztításainak hatását vizsgálja az egyes árhullámok tetőző vízhozamaira, "az évi teljes vízszállí­tásra (évi középvízhozamra) és a tározómedencék feliszapolódásának ütemére. A tanulmány az 1931-től 1948-ig terjedő 17 éves időszak ada­tait használja fel. Ellenőrző adat­sorként mindhárom esetben csa­padékadatokból levezetett index­számokat használ. Első lépésként az ellenőrző adat­sorként választott juncali és gibral­tári csapadékmérő állomások adatai­nak egyöntetűségét kellett megvizs­gálni. Az 1. ábra abszcisszatengelyén hét környező csapadékmérő állomás évi átlagainak folyamatos összegét, az ordináta tengelyen pediga juncali állomás évi csapadékainak folyama­tos összegét találjuk az 1931-től 1944-ig terjedő időszakra. A felrakás a következőmódon történt. 1931-ben felrakták a hét állomás átlagát és a juncali állomás adatát az absz­/. ábra. Л kettős összeg-görbében nincs iránytörés, tehát a vizsgált adatok egyöntetűek. Juncal, 1931 —44.

Next

/
Thumbnails
Contents