Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)
1. füzet - V. Kisebb közlemények
Kienitz: Vízgyűjtőteriileti változásak hidrológiai hatása 123 A természetes gyógyforrásokra és bányavizekre, valamint a kőolajjal kevert vizekre a törvény rendelkezései nem terjednek ki. A törvény természetesen csak a szükséges intézkedések keretét szabja meg, amelyekről részletekbe menően a kiadandó végrehajtási utasítások gondoskodnak. A törvény 1955. január 1-én lépett hatályba. Csehidi Géza A VÍZGYŰJTŐTERÜLETEN VÉGBEMENT VÁLTOZÁSOK HIDROLÓGIAI HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KETTŐS OSSZEGGöRBÉK MÓDSZERÉVEL 627.1 : 551.482.4 Hidrológiai vizsgálatok során gyakran találjuk magunkat szemben azzal a kérdéssel, hogy vajon a vizsgált időszak adatai egyenlő súlyúak és egymással összeliasonlíthatóak-e. A kettős összeg-görbék módszerével, melyet Merriam C. F. vezetett be 1937-ben, megállapíthatjuk, van-e szükség az adatok javítására, s ha igen, mekkora legyen a kiigazítások mértéke. Ilyen módon alkalmas a módszer a vízgyűjtőben végbement változások hidrológiai hatásának vizsgálatára is. A kettős összeg-görbék módszerével megvizsgálhatjuk valamely adatsor időbeli egyöntetűségét, ha olyan ellenőrző adatsorral állítjuk szembe, amelyik 1. időben egyöntetű, 2. a vizsgált adatsorral megfelelően szoros kapcsolatban van, és 3. ha a vizsgált adatsor egyöntetűségét megzavaró tényező közelítően állandó arány szerint — a kis és nagy értékekben egyaránt — érezteti hatását. Az adatsorok egyöntetűségét megbonthatják aj az észlelés (mérés) módszerében vagy műszereiben, továbbá b) a jelenséget befolyásoló tényezőkben beállott változások. Ha a vizsgálandó adatsor akár az a), akár a b) tekintetben egyöntetű, a módszer lehetőséget nyújt a vizsgálandó adatsor másik szempontból való egyöntetűségének megállapítására. Az ismertetett tanulmány 11 1 a Santa Ynez folyón létesített Gibraltar völgyzárógát (Kalifornia) vízgyűjtőterületének példáján az erdőtüzek pusztításainak hatását vizsgálja az egyes árhullámok tetőző vízhozamaira, "az évi teljes vízszállításra (évi középvízhozamra) és a tározómedencék feliszapolódásának ütemére. A tanulmány az 1931-től 1948-ig terjedő 17 éves időszak adatait használja fel. Ellenőrző adatsorként mindhárom esetben csapadékadatokból levezetett indexszámokat használ. Első lépésként az ellenőrző adatsorként választott juncali és gibraltári csapadékmérő állomások adatainak egyöntetűségét kellett megvizsgálni. Az 1. ábra abszcisszatengelyén hét környező csapadékmérő állomás évi átlagainak folyamatos összegét, az ordináta tengelyen pediga juncali állomás évi csapadékainak folyamatos összegét találjuk az 1931-től 1944-ig terjedő időszakra. A felrakás a következőmódon történt. 1931-ben felrakták a hét állomás átlagát és a juncali állomás adatát az absz/. ábra. Л kettős összeg-görbében nincs iránytörés, tehát a vizsgált adatok egyöntetűek. Juncal, 1931 —44.