Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

1. füzet - V. Kisebb közlemények

KISEBB KÖZLEMÉNYEK Rovatvezető : SZESZTAY KÁROLY VEGYI ANYAGOKKAL TÖRTÉNŐ GAZIRTÁS ÖNTÖZŐ ÉS LECSAPOLÓ CSATORNÁKBAN

1 G26.822+ 626.861 : 632.51 : 661 A csatornákat felverő növényzet irtása a Német Demokratikus Köztársaságban is évről évre igen nagy költséget emészt. A munkát azonban el kell végezni, mert a gyomnövények (1) csökkentik a vízszállítóképességet és (2) elgyomosíthatják a környező vetéseket (különösen az öntözővíz által). Á szokásos módszerekkel (kézi kaszálással) végzett gazirtás az ország 525 ezer km hosszú csatornahálózatán évente kb. 48 millió munkaórát és 120 millió márkát követel. (Az 1955. novemberi átszámítás szerint 1 márka 5,28 forintnak felel meg.) A munka 68%-át a parti birtokosok végzik el, a fennmaradó hányad az állami költségvetést terheli. Munka- és költségmegtakarításra törekedve célszerűnek látszott a hagyományos kézi kaszálásnál gazdaságosabb megoldást keresni. Nagyobb csatornákon a kézi erejű kaszálást a gazdaságosabb és gyorsabb kaszálógép válthatja fel. Kisméretű csatornák esetében a gépi kaszálás nem volna gazdaságos, és alkalmazását a csatornamenti fasorok és a munkagépek nagy helyszükséglete egyébként is gyakran nehézkessé teszi. Időnként kiszáradó csatornákban szóba kerülhet még különleges esetekben az elszáradt növényzet égetése, és meg kell említenünk a ritkán alkalmazott és káros mederszántást. Ezek a megoldások természetesen korlátozottak, illetve az utóbbi helytelen. Kis csatornák és időszakosan száraz árkok növényzetének irtására az eddigi kísérletek szerint rendkívül előnyösnek ígérkezik a vegyszeres gazirtás, amely a kézi kaszáláshoz viszonyítva sokszoros költség- és munkaidőmegtakarítást tesz lehetővé. A Német Demokratikus Köztársaságban a külföldi tapasztalatok felhasználásával széleskörű kutatás folyik a vegyszeres gazirtás gyakorlati alkalmazásának előkészítésére. A vegyszeres növényirtásra szolgáló alapanyagokat — a növényekre gyakorolt hatásuk szerint — két csoportba sorolhatjuk : 1. kiválasztóak és 2. teljes hatásúak. Az első csoportba tartozó alapanyagok egyes növényekre nincsenek hatással, másokat viszont elpusztítanak vagy visszavetnek fejlődésükben. Bizonyos vegyszerek például csak az egyszikű növényekre hatnak, a kétszíkűeket nem érintik, mások viszont éppen fordított kiválasztást végeznek. A második csoport alapanyagai minden növényt kiirtanak. Kiválasztó hatásúak a vasszulfát, a rézvegyületek, savak és ciánvegyületek. Mérgező hatásuk miatt alkalmazásuk meglehetősen korlátozott. A karbolineum és olajok a tengeren túl hódítottak teret. Nagy alkalmazási lehetősége van a dinitro1 Dr. D. Kramer : Über den Einsatz chemischer Mittel zur Entkrautung von Be- und Entwässerungsgräben. Wassertechnik-Wasserwirtscha/t, 1955. évi 1. és 2. szám, 19—23. és 62 — 68. old. 11 képpel, 13 táblázattal.