Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)

1-2. füzet - VI. Holló István: Árvízi tapasztalatok a városi víz- és csatornaművekkel kapcsolatban

76 Holló István a védekezés sikeres'ségét. A csőkutaknál is voltak beszivárgások, sőt ezek teljesen víz alá is kerültek. Mivel a csáposkutak elegendő vizet adtak, a csőkutak vízhozamát nélkülözni tudták, és az árvíz idejére ki is kapcsolták őket. Az árvíz levonulása után a kutakat alaposan kitisztították, fertőtlenítették és ismét üzembe helyezték. 9. kép. Sztálinváros. A vízmű dunaparti víztermelő telepén veszélybe került a csáposkutak üzeme a partburkolat 70 m hosszban történt leszakadása miatt Picture 9. Sztálinváros. Intake of waterworks. Slip of embankment paving along a stretch of 70 m, endangered the operation of horizontal bores of water supply Komoly rongálást okozott az. árvíz a két csáposkút közötti partszakaszon, mert'alámosta a kőrakatot és a burkolat mintegy 70 m hosszúságban becsúszott a Dunába (9. kép). Ez a kimosás azért volt veszélyes, mert a főnyomócső a kőrakat védelme alatt áll, és tartani lehetett tőle, hogy további földcsuszamlás esetleg csőtörésre vezethet. Ezért minden erőt összpontosítva kőhányással erősítették meg a partot, és így biztosították a főnyomócső épségben maradását. ÖSSZEFOGLALÁS Az elmondottakat összegezve és a tapasztalatokat értékelve megállapítható, hogy az árvízkárok csökkentése érdekében tervezési, építési, üzemi és szervezési szempontból a víz- és csatornamüveknél a következőkre kell ügyelni : a) A műtárgyak tervezésénél a víz felhajtóerejét jobban figyelembe kell venni és a falakat erre is kell méretezni. Kút- és egyéb aknák, valamint a belőlük