Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)

1-2. füzet - IV. Szili Géza: Budapest árvízvédelme

Budapest árvízvédelme 51 A lakótelepülések kiürítése, az ezzel kapcsolatos szervezési kérdések a kerületi tanácsok feladata volt. Megállapítható, hogy- eredményesen, jól végezték feladatukat. A XXII. kerületi tanács 75 családot helyezett el. A IV. kerületi tanács területén 2 család eltávolítása vált szükségessé. A XIII. kerületi tanács összesen 21 családot telepített át. A XXI. kerületben a Csepelsziget bolgárkertészet céljait szolgáló mélyenfekvő területéről 5 családot kellett eltávolítani. A III. kerületi tanács nagy munkát végzett a Nánási-út—Vöröshadsereg útja előtti hullámtéri területen fekvő sport- és üdülő-terület gyors kiürítésével. A védekezés legnehezebb napja július 18-a volt. 19-én, a tetőzés után, már csak az albertfalvai gátnál folyt jelentős munka. A védekezés tetőpontját az alábbi számadatok jellemzik : 8 órás váltással éjjel-nappal dolgozott 3500 fő, a szállításokat 80 tehergépkocsi és 100 dömper végezte. Az építésnél 5 markoló, 2 hegybontó ejikavátor, 4 traktor, 6 cölöpverő és 7 szállítószalag dolgozott, végül 29 munkahelyen 43 szivattyú volt üzemben. Az árvédekezés során beépített főbb építőanyagok : 37 000 m

3 föld, 30 000 db homokzsák, 242 m

3 faanyag, 720 m

2 Larssen-szádpalló, 25 m

3 terméskő. 6. TAPASZTALATOK, A SZERVEZÉS KÉRDÉSEI A július hó 9-étől 26-áig, a riasztástól a készültség megszüntetéséig eltelt 18 nap Budapest árvédelmi szervezetét nagy erőpróba elé állította. A munkát a műszaki szervezet magában nem tudta volna ellátni, szükség volt egyéb összefogó szervek felállítására és a társadalmi erők megmozgatására is. Ezt a munkát végezte el a kormányrendeletre megalakult Budapesti Árvízvédelmi Bizottság, amelynek vezetője a végrehajtó bizottság elnöke, és tagjai a párt, a honvédség, a rendőrség és az illetékes minisztériumok képviselői voltak. A Bizottság megszervezte és a műszaki irányítás mellé rendelte az anyagellátás, szállítás, munkaerőbiztosítás, élelmezés és egészségügy központi irányító szerveit. A felmerülő feladatokat a városi tanács megfelelő osztályai, igazgatóságai látták el és így nem volt hiány kellő helyismeretben és azonnali tájékozottságban, továbbá gyors és jó szervezésben. Ugyanakkor a beosztott dolgozók szakmai tudása, lelkesedése biztosította a jó munkát. így volt elérhető, hogy a felmerült szükségleteknek megfelelően gyors és pontos intézkedéseket lehetett tenni. A kerületi tanácsokra nagy feladat hárult. A közvetlenül érintett kerületek tanácsai végezték a mentési, kiürítési munkákat, ellenőrizték — a központi ellenőrzés mellett — az önállóan védekező üzemeket, és szervezték részükre a szükség szerinti anyag- és munkaerő-ellátást, végül a többi kerületi tanáccsal együtt intézték — a központi vezetés megállapította igényeknek megfelelően — a munkaerő stb. biztosítását. Igen nagy feladat hárult az Árvízvédelmi Bizottságra az öntevékenység, a feladatok eltúlzása és a pánikhangulat leküzdése terén. Budapest sikeres árvízvédelmének az előbb már említett tényeken kívül a párt teljes erejű támogatása volt a legfőbb biztosítéka. A Budapesti Pártbizottság, a kerületi pártszervezetekre támaszkodva, minden segítséget és támogatást biztosított a műszaki vezetés számára. Igen fontos szerep jutott a pártnak a dolgozó tömegek mozgósítása terén. Ez a feladat nem volt nehéz, mivel a veszély jelentőségét maguk a dolgozó tömegek is látták és a legnagyobb lelkesedéssel vállalták az áldozatkész munkát. 4*