Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)

1-2. füzet - IV. Szili Géza: Budapest árvízvédelme

52 . Szili: Budapest árvízvédelme A tömegek hazafias kiállása a felszabadulás óta eltelt 10 év nevelő munkájának az eredménye. Azon túl, hogy Budapest dolgozói nagy számban vették ki részüket a győri, vagy az ország más területén folyó árvédekezési munkálatokból, Budapest árvédekezésénél is a szükségesnél nagyobb mértékben jelentkeztek munkára, és így tett a műszaki értelmiség is. Mindez éles ellentétben volt a felszabadulás előtti időkkel, amikor karhatalom, csendőrség igénybevételével hajtották árvédekezési munkára a munkásokat, parasztokat. Az árvédekezési munkákban a párt vezetői, funkcionáriusai mindenütt az élen jártak. Hasonló áldozatkészséggel vették ki a munkából a részüket néphadseregünk alakulatai, amelyek a védekezésnél a legnehezebb részt vállalták. Főleg a műszaki alakulatoknak köszönhető, hogy a legveszélyesebb pontokon eredményesen tudtunk védekezni. A legnehezebb területen, az albertfalvai védekezésnél, közreműködtek a szovjet műszaki alakulatok, amelyek a Larssen-szádpallók verési munkáit vállalták. A szovjet katonák segítségének és áldozatkész munkájának köszönhetjük, hogy a szádpallózás a legkritikusabb időszakban jelentős mértékben sikerült. 7. FELADATOK Az árvédekezés lefolyásából látható, hogy Budapest árvédelme földgátakkal nincs kellően megoldva. A fővároshoz csatolt peremvárosok területén is ugyanúgy kell a védműveket kiépíteni, mint ahogy a belső városrészekben történt. Az is látható, hogy Budapest területén (a Duna-völgy más szakaszaihoz hasonlóan) erősen vízáteresztő az altalaj, tehát tartósan magas vízállás esetén vízfeltörésekkel kell számolni. A leghatásosabb védekezési mód ellenük a mély területek feltöltése, ami Budapesten nem okoz gondot, mert megfelelő feltöltő anyag bőven van, a salak, szemét, épülettörmelék stb. elhelyezése amúgyis állandó gond. Szervezett munkával, előrelátással azt kell csak megakadályoznunk, hogy a mély területek idő előtt beépüljenek. Szükséges továbbá a belvizek rendezése, mert egy esetleges nagyobb esőzés vizeinek elvezetése az árvíz alatt megoldhatatlan lett volna. Az árvíz megmutatta, hogy védelmi rendszerünket, főleg a csatolt peremvárosoknál, a lehető legrövidebb időn belül ki kell építenünk. Ezt megköveteli a város fejlődése is, mert ezáltal a hullámtéren beépítésre alkalmas területhez jutunk. A kérdés Budapest déli részein a legsúlyosabb, a Budafok és Érd határa közötti, árvédelmi vonalul szolgáló vasúti töltésen, ahol a forgalom miatt a védekezés igen nehéz. Azon kívül ezen a részen még jelentős üzemek és lakótelepek vannak a hullámtéren. Szervezési feladat a már meglevő műszaki szervezet kiegészítése az árvédekezésnél jól bevált egyéb szervek feállításával, hogy előre fel tudjanak a feladatukra készülni és adott esetben zökkenésmentesen láthassák el munkájukat. A tapasztalatok alapján meg is indult az ilyen irányú szervezési munka. A Fővárosi Tanács elkészítette az árvédekezés mozgósítási tervét, mely biztosítja a tervszerű felkészülést mind műszaki, mind munkaerő, anyag, szállítás, élelmezés, egészségügy területén. A műszaki szervezet munkájának javítása céljából gondoskodunk arról, hogy a szakaszmérnökök és helyettesek tennivalóit zsebkönyvszerűen összefoglalva közreadjuk.