Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)

1-2. füzet - XIII. Sík Jenő: A szigetközi töltésszakadások elzárása és egyéb helyreállítási munkák

m Sik Jenő Az első három szakadás helyén a terepszín alatt 5—9 m mélységre terjedő kopolyák keletkeztek, amelyek a töltés tengelyvonalától mindkét irányban jelentékeny szélességre terjedtek ki és a vízfelőli oldalra is visszarágódtak. Az ásványrárói alsó szakadás kopolyája mind mélységben, mind szélességben kisebb volt a többinél, mert a felső szakadáson át beömlött víz vastag rétegben borította a terepet és csillapította az új betörés energiáját. A szakadás ideiglenes elzárását csak hajón odaszállított terméskővel lehetett megkísérelni, mert az árvíztől elborított szigetközi utakon minden más szállítás lehetetetlenné vált. A kopolyák vízfelőli oldalán július 20-ára ívalakban elkészült kőgátak mintegy 12 400 m

3 terméskövet emésztettek fel, és ha a betört víz mennyiségének csökkentésében már nem is lehetett lényeges szerepük, biztosították a munkatereket és a községben folyó helyreállítási munkákat az esetleges újabb árhullámok ellen. Amint a szakadások helyéhez hozzá lehetett férni, a Győri Vízügyi Igazgatóság azonnal elvégezte a szükséges felvételeket és hozzáfogott az elzárások terveinek kidolgozásához. A tervezésnél figyelembe vették a védekezés során magyar és csehszlovák oldalról talajmechanikai vonatkozásban szerzett tapasztalatokat és olyan töltésszelvényeket alakítottak ki, amelyeknek nagyobb talpszélessége a buzgárképződés, illetve talajtörés veszélyét lényegesen csökkenti. 2. kép. A dunakiliti gátszakadás felső vége. Jól látható a szakadás-vízfelőli oldalán készült körgát. A gáttest alatti fagyökereknek is részük lehetett a szakadásban Abb. 2. Oberes Ende der Durchbruchstelle bei Dunakiliti. Der ftuszseils der Bruchstelle errichtete Steindamm ist gut sichtbar. Die unter dem Deichkörper sichtbaren Baumwurzeln können am Bruch auch einen Anteil gehabt haben