Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)

1-2. füzet - XII. Galli László: Szivárgási jelenségek a védvonalakon

Szivárgások a védvonalakon 171 telítve. Előfordulhat tehát az az eset, hogy széles hullámtérnél az árvíz levonul anélkül, hogy a töltés mentett oldali lábánál a fedőréteg alsó síkja egyáltalában nyomás alá került volna. Ez az eset gyakran előfordulhat, mert egy. száraz rétegszakasz feltöltéséhez meglehetősen nagy idő szükséges. Pl. olyan 10 m vastag Vízvezetőrétegben, amelynek 2 m vastag felső részében nincs víz, a réteg felső határa felett 5 m-es víznyomással és 100 m/nap (l,16-10~

e cm/s) szivárgási tényezővel számolva, 1 nap alatt kb. 120. m, 5 nap alatt kb. 270 m és 10 nap alatt kb. csak 360 m a feltöltődés távolsága. Az előzőkben leírt valamennyi folyamatot tehát a vízvézetőréteg telített vagy telítetlen volta is erősen befolyásolja. A júliusban lezajlott árvizet hosszantartó magasabb vízállások előzték meg. Valószínűnek látszik tehát, hogy ez az árvíz tényleg kijelölte a védelmi vonal gyenge helyeit. A talajvíz viszonyok helyi változékonysága miatt nem jelenti azonban ez a valószínűség azt, hogy azokon a helyeken, ahol most semmi sem történt, egy következő, más vízállásokat jelentkező árvíz, nem okozhat bajokat a mentétt oldalon. Ezért a mértékadó szélességet minden esetben a rétegtani viszonyoknak megfelelően, telített vízvezétőréteg feltételezésével kell megállapítani. IV. ÖSSZEFOGLALÁS Összefoglalva az eddigi vizsgálataink eredményeit, azokon a védelmi területeken, ahol a védvonalak alatt vízvezető rétegek is találhatók, az árvédelmi biztonság megítélésénél, az árvédelmi művek tervezésénél és erősítésénél a következő szabályok betartása látszik előnyösnek : 1. Az új töltések építésénél nem zsngor.odó és átázva is állékony töltésanyag, tehát kavicsos homok vagy durva homok felhasználása. 2. Meglevő töltések erősítésénél a töltés és a fedőréteg anyagának megfelelő szűrőképességű kavicsos homok vagy homok padka alkalmazása. 3. Minden szakaszon az altalajt jellemző mértékadó szélesség meghatározása 'helyszíni vizsgálatokkal. Ennek a szélességnek az alapján : a) az árvédílmi biztonság növelésére szükség esetén a töltés előtti hullámtér vízzáróvá tétele, b) a .mentett oldalon történő biztosításnál : a veszélytelen vízeresztés elvének az alkalmazása. * Tanulmányom befejezése, után hálás köszönetemet fejezem ki Bokor Mihály mérnöknek, aki több évtizedes árvédíkezési és igen nagy vízépítési tapasztalataival mindenkor önzetlenül segített ahhoz, hogy a talajmechanika és a hidrológia igen sokszor még elméleti jellegű törvényszerűségeivel gyakorlati jelenségekre is magyarázatot lehessen találni.