Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)

1-2. füzet - XII. Galli László: Szivárgási jelenségek a védvonalakon

170 Galtt László c) Védekezhetünk még a víz veszélyes kilépése ellen a töltés lába mögött telepített nyomáscsökkentő szürőzött kutakkal vagy szőrözött szivárgóval is. Ezeknek a berendezéseknek a megépítése és a fenntartása azQnban olyan nagy munkát és gondosságot igényel, hogy hosszabb szakaszokon alkalmazásuk az eljárás biztonságát már kétségessé teszi. d) Nem a mentett oldalon történő védekezéshez tartozik, de ezeknek a munkáknak a keretében kell megemlíteni az általánosan ismert szádfalas vagy örfalas megoldást, amely a töltések álatt átszivárgó vizet hosszabb útra kényszerítve, a mértékadó szélesség csökkentésére ad lehetőséget. Ez a megoldás azonban csakis az olyan szakaszokon jelent számottevő előnyt, ahol a vízvezető réteg vékony, tehát az őrfal az átfolyási szelvény szűkítésével is hozzájárul a víznyomás csökkentéséhez. Már az előző pontokból látható, hogyha a mértékadó szélesség nagy, mesterséges kialakítása sokkal nehezebb és költségesebb a mentett oldalon, mint a hullámtéren, a víz belépési helyén. Ezért, ha lehet, kialakítását gazdaságossági szempontból először mindig a hullámtéren kell megkísérelni. Igen előnyös, ha az egész szélesség a hullámtérre juthat és a töltés a már javasolt' szűrözött, kavicsos homok vagy durva homok padkával vagy szivárgóval együtt, a 7. ábra szerint, egészen a mértékadó szélesség mentett oldali szélén építhető meg. 5. Az árvíz előtti talajvízszintek befolyása Az eddigi vizsgálatoknál csak a talajrétegződést,, valamint az árvíz magasságát és tartósságát vettük figyelembe, mint a biztonságot befolyásoló tényezőket. Ezzel a szemlélettel azonban hallgatólagosan elfogadtuk azt is, hogy a júliusban lezajlott, igen ritkán előforduló, hosszan tartó és magas árvíz, mint nagybani kísérlet már végérvényesen kijelölte azokat a helyeket, ahol a védelmi vonal gyenge volt, tehát erősítésre szorul. Ha azonban a régebbi árvizek következményeit is megvizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy voltak ennél rövidebb ideig tartó és alacsonyabb árvizek is, amelyek bajt okoztak olyan helyeken, ahol most semmi sem történt. Kell tehát, hogy az árvédelmi biztosságnak olyan tényezője is legyen, amelyet az eddigi vizsgálatainknál nem vettünk figyelembe. Ez a talajvízszinteknek az árvizeket megelőző magassága. A dunai mentett területeken a fedőréteg és a vízvezetőréteg határvonala igen sok helyen kb. a középvizek magasságában van. Az árvizet megelőző hosszantartó kisvizek tehát a talajvizek szintjét is úgy leszállíthatják, hogy a vízvezetőréteg felső része szárazzá válik. Ilyen esetekben hirtelen áradásnál megtörténhetik, hogy akkor, amikor a víz a hullámtérre lép, a vízvezető réteg még nincs 7. ábra. A védvonal előnyös kialakítása Fig. 7. Advantageous execution of protection works A = a mértékadó szélesség — design width (seepage path), ß.= betemetett anyaggödör — borrow pit filled, С = szűrözött kavicspadka — gravel banquette acting as filter