Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)

1-2. füzet - XII. Galli László: Szivárgási jelenségek a védvonalakon

Szivárgások a védvonalakon 169 belül a vízvezetö rétegbe belépnie és természetes körülmények közt onnan kilépnie nem szabad. A belépés csak a hullámtéren következhet be. A mértékadó szélességnek a hullámtérre eső szakaszán belül tehát a töltés előtt olyan vízzáró fedőrétegnek kell lennie, amely a víz belépését a vízvezetö rétegbe a lehetőség szerint megakadályozza. A töltések előtti anyaggödröket, morotvákat, elhagyott medreket, elvékonyodó fedőrétegeket stb. tehát a mértékadó sávon belül meg kell szüntetni, ezenkívül gondoskodni kell arról is, hogy ezen a szakaszon belül lehetőleg a növények gyökerei se tegyék a réteget a víz vezetésére alkalmassá. A mentett oldalon a mértékadó szélességen belül a víz kilépése vagy a kilépés okozta károk ellen kell védekezni. Önként kínálkozó és egyszerű védekezési med lenne a fedőréteg olyan mértékű megvastagítása, hogy vízzáró fedőréteg esetében a réteg súlyával tudjon a víznyomásnak ellenállni, félig vízzáró réteg esetében pedig a réteg áramlással szembeni ellenállása legyen olyan nagy, hogy a víz kilépési sebessége a veszélyes határt el ne érje. A fedőréteg vastagítása azonban, különösen az első esetben azt jelentheti, hogy a vízáramlást megszüntetve vagy megnehezítve, a víznyomást növeljük és a veszélyt esetleg egy más, kevésbé ellenálló helyre visszük át. A védekezést a mentett-oldalon tehát más utakon kell keresni. Mivel a víz felszínre jutása a környezetében bekövetkező nyomáscsökkenés folytán az árvédelmi biztonságot erősen megnöveli, a mentett oldali védekezés legelőnyösebben ún. „veszélytelen vízeresztéssel" történhet : a) Egyik megoldás annak a megszokott módszernek az alkalmazása, amely a buzgárok környékén a kifolyó víz szintjét addig a magasságig engedi felemelkedni, ameddig az elfolyó víz ki nem tisztul. Intézményesen és előre ezt a.módszert úgy lehet alkalmazni, ha azokon a szakaszokon, ahol a mértékadó szélesség egy része a mentett oldalra jut, a töltés mögött, azzal párhuzamosan egy, esetleg több olyan magas szorítógátat építünk, amellyel a töltés mögött a terepnél magasabb, egy vagy több lépcsős vízszintet lehet tartani (6. ábra). Ezáltal elérhetjük, hogy a vízlépcsők közötti víznyomáskülönbség a fedőréteg teherbíróképességének megfelelő marad. Hátránya ennek a megoldásnak az, hogy a töltés mentett oldali lábát és a töltés alatti altalajt már az árvíz elején víz borítja, tehát mindkettő gyorsan felázik, aminek következtében a rézsűk állékonysága erősen lecsökken. b) Más, talán hathatósabb, de költségesebb módszer az egész mentett oldalra jutó mértékadó szélességen belül a finom szemcsék kisodrása elleni védekezés. Ez, az altalaj és a rendszerint vele egyező szemeloszlású töltés anyagának megfelelő szűrőréteg beépítésével történhet, amelyet durvaszemű vízvezető talajjal terhelünk le. 6. ábra. A védvonal előnyös kialakítása akkor, ha a mértékadó szélesség nagyrésze a mentett oldalra esik Fig. 6. Advantageous protection works if the „design width" (seepage path

) is mostly on the land side A = a mértékadó szélesség — design widlh, В = szorítógát — auxiliary dam