Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)

1-2. füzet - XII. Galli László: Szivárgási jelenségek a védvonalakon

164 Galtt László A félig vízzáró fedőrétegek azonban könnyen átáznak és igy szilárdáságukat vesztve már egy-két napos árvíz hatására is alkalmatlanná válhatnak a víznyomás ellensúlyozására. Ilyen esetekben már nem a réteg felszakadásával, tehát szilárdsági tulajdonságaival, hanem a rétegben lejátszódó szivárgási és eróziós jelenségekkel, az áramlási nyomással, a finom szemcsék vándorlásával és felszíni kisodrásával, végül a hidraulikus talajtöréssel kell számolnunk. Ezzel a kérdéssel azonban már elérkeztünk a fakadóvizek, a hidraulikus talajtörés és a buzgárképződés jelenségeihez. 2. A hidraulikus talajtörés és a buzgárképződés feltételei Az eddigi vizsgálatainknál a magyarázatok érthetősége kedvéért minden esetben homogén talajrétegződést tételeztünk fel. Általában ilyen rétegekre vonatkoznak — síkbeli áramlást feltételezve — a hidrológiai és talajmechanikai irodalomban közölt számítási eljárások is. A valóságban azonban mind a vízvezető, mind pedig a fedőréteg szemcséinek finomsága, elrendejődése és a réteg tömörsége méterről méterre változik úgy, hogy a töltés alatt átszivárgó víz áramlása sohasem síkban történik, hanem a réteg szivárgási tényezőjének a változékonysága miatt mindég valamilyen szeszélyes járatrendszeren keresztül. Már a töltések, járatképződési veszélyével kapcsolatban kifejtettük, hogy az árvédelem szempontjából minden esetben az a veszélyes, ha a víz ilyen járatrendszeren keresztül tud mozogni és valahol egy helyen összpontosulva, tehát nagy sebességgel tud a felszínre lépni. Ezért a homogén talajrétegekre jellemző folyamatokkal, a nagy területeken fellépő fakadóvizekkel, a rétegek fellazulásával vagy felpúposodásával és elfolyósodásával, amelyeknek a mai töltésméretek mellett legfeljebb a belvizek szempontjából van jelentőségük, de az árvédelmi biztonságot nem befolyásolják, e helyen nem foglalkozunk. Részletesen meg kell azonban vizsgálnunk a változékony szivárgási tényező hatására összpontosult szivárgásokat, vagyis azokat a jelenségeket, amelyeknél a víz csak egyes pontokon lép a felszínre. Minden összpontosult vízfelfakadás úgy keletkezik, hogy a víznyomás hatására valamilyen gyökérnyomon, féreglyukon vagy a fedőréteg valamilyen elvéko1. kép. Buzgár Picture 1. Piping