Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)

1-2. füzet - XII. Galli László: Szivárgási jelenségek a védvonalakon

Szivárgások a védvonalakon 165 nyodott helyén, esetleg a terep mélypontjain, — tehát mindig azokon a pontokon, ahol a szivárgási ellenállás a legkisebb — megindul a víz áramlása a felszín felé. A vízáramlás megindulása után aszerint, .hogy milyen a talajrétegződés és mekkora a vízáramlás sebessége, más és más geohidrológiai folyamat következhet be. Ezek a folyamatok, amelyeket buzgárképzödés néven foglalunk össze, a talajrétegződés szeszélyessége miatt valójában igen különbözőek lehetnek, de általában a következő három alapesetre vezethetők vissza : a) A víz a felszínre lépése után járatát bővítve kisodorja a fedőréteg anyagát és hátrálva kimélyíti a járatát a vízvezető réteg felszínéig (1. és 2. kép). Ennek 2. kép. Buzgárcsoport Picture 2. Group of pipings а rétegnek az ellenállása azonban a kisodrással szemben már nagyobb, úgy, hogy esetleg ugyanaz az áramlási sebesség, amely a fedőréteg finomabb anyagának a megbontásához még elegendő volt, itt már nem lesz megfelelő a réteg szemcséinek a megmozgatásához. Az ilyen buzgár tehát elcsendesedik, veszélytelen fakadóvízzé szelídül. b) Más lesz a helyzet, ha az áramló víz sebessége olyan nagy, hogy áramlási nyomása a vízvezető réteg szerkezetét is meg tudja bontani (3. és 4. kép). Ez esetben, különösen akkor, ha a vízvezető réleg is szabálytalan felépítésű és járatképződésre hajlamos, az áramvorralak a járatok felé összpontosulnak, ezekben a víz sebessége megnő, a buzgár tehát mindjobban növekedhet, végül visszahátrálhat a vízoldalra és bekövetkezhet az aláüregelődés, majd a fedőréteg beszakadása és a védelmi vonal teljes összeomlása. Az árvédelem szempontjából ezek a vízvezető rétegben kialakuló ,,valódi buzgárok" tehát az előbbieknél már sokkal veszélyesebb jelenségek. e) Ismét más jelenség következhet be akkor, lia a fedőréteg rétegezeit és egyes rétegeit különböző szivárgási tényezőjű talajok alkotják. Ez esetben a rétegek kisodrással szembçni ellenállása függőleges irányban is erősen változhat. Ha tehát felül van a nagyobb ellenállású, vagyis az állékonyabb és alul a lazább réteg, előfordulhat, hogy a meginduló áramlás a felső réteg járatát nem tudja széleszteni, de a járaton keresztül kisodorja az alsó réteg finomabb anyagát. Az állékonyabb felső réteg alatt tehát folyton növekvő üreg keletkezik, amely mindaddig