Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)

1-2. füzet - XII. Galli László: Szivárgási jelenségek a védvonalakon

Szivárgások a védvonalakon 161 1. A Dunavölgy talajrétegei A Dunavölgy ármentesített területeinek altalaját általában mindenütt 0,5—6 m vastag vízzáró vagy félig vízzáró iszapréteggel letakart vízvezető réteg alkotja. A vízvezető réteg vastagsága a Szigetközben többszáz méter, Győrtől lefelé pedig 4—20 m között változik. A réteg vízvezetőképessége a Szigetközben a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet mérései szerint 0,15—0,55 cm/s, tehát kb. napi 130—430 m, a délebbre eső dunaszakaszokon pedig általában Ю2—10"

1 cm/s, tehát kb. 10-100 m/nap között szóródik. A Duna medre mindenütt a vízvezető rétegbe van bevágódva úgy, hogy a víz ezen a rétegen keresztül az árvíz emelkedésekor közvetlenül a fedőréteg és a töltés alá juthat (2. ábra). 2. Vízmozgások a töltések alatt Vízvezető talajrétegződésnél, ha a vízvezető réteg telítve van, abban a pillanatban, amikor az árvíz szintje elérte a fedőréteg alsó síkját, a víz nyomása — mivel a nyomás majdnem a hang sebességének a gyorsaságával terjed — afedőréteg alsó felületén is azonnal jelentkezik és hatására megindul a fedőréteg alulról fel/elé történő átázása. Már a töltés és a fedőréteg méreteiből is könnyen érzékelhető, hogy sokkal több idő kell a kb. 20 m széles, tömörítéssel készült, tehát vízzáróbb töltés, mint az alig néhány méter vastag, gyökerekkel és féreglyukakkal átszőtt fedőréteg átázásához. Homogén fedőréteget és kb. 2,5 m-es árvízmagasságot tételezve fel, 1 m vastag fedőrétqg teljes átázásához közelítő számítás szerint kb. 0,4 nap, 3 m vastag fedőréteghez kb. 4 nap és 6 m vastaghoz kb. 14nap szükséges. A töltés mentett oldali lábánál tehát először nem a töltésen, hanem alulról, a fedőrétegen keresztül átszivárgó víznek kell jelentkeznie (3. ábra). Ez a víz pedig, az áramlási ellenállásokat is figyelembe véve, már akkor jelentkezhet, amikor a töltés belsejében kialakuló szivárgási vonal még el sem érte a mentett oldalt. A mentett oldali töltésláb alulról történő átázása a töltés állékonysága és így az árvédelmi biztonság szempontjából a legveszélyesebb jelenségek közé tartozik. 11 Vízügyi Közlemények — 4-1 2.

rábra. A dunaparti védvonalak átlagos földtani metszete a = Félig vízzáró fedőréteg : homokos-iszap, iszap (íc = kb. 103 - 10 * cm s). — b = Vízvezető réteg: durva homok, kavicsos-homok (k = kb. Ю-'- 11Г

1 cm s). —c= Vízzáró alapréteg: agyag, iszap. — A — A töltések építésekor kiemelt anyagárok. Fig. 2. Average geological section of the Danube flood protection lines a = Semi-pervious surface layer: sandy-silt, silt (к сы 10~* :-10

_> с msec). — b — Pervious layer: coarse sand, sand and gravel (ken 1 ó 1 ; 1

II 1 cm sec J. •— с = Impervious substratum: clay silt. — A = Borrow pit dug out during construction. 3. ábra. A töltés mentett oldali lábának átázása Fig. 3. Soaking of the land side toe of the levee