Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)

1-2. füzet - XII. Galli László: Szivárgási jelenségek a védvonalakon

Galtí László Az altalaj az átázás következtében felpuhul, szilárdságát elveszti, és ha megindul á felszín felé a szivárgás is, ebben a puha rétegbén az áramlási nyomás hatására a töltés mentett oldala — akármilyen enyhe legyen is rézsűje — könnyen megcsúszhat. A megcsúszással csökken az áramlási ellenállás, megnő a víz szivárgási sebessége és áramlási nyomása, és külftiösen akkor, ha a töltésen átszivárgó víz is elérte már a mentett oldalt, a lazulás és' csúszás hátrálva, az egész töltés átszakadásához vezethet. VízveZető rétegeken épült töltéseknél tehát sohasem szabad, sem a töltések tervezését, sem az árvédelmi biztonság megítélését vagy az árvédekezés módszereinek a megválasztását, vízzáró altalaj feltételezésével végezni. Mint az előzőkből láttuk, a mentett oldalon a fedőréteg alsó síkja már az árvíz elején mindenütt nyomás alá kerülhet. Ennek a nyomásnak a nagysága, elméletileg mindaddig, amíg a vízvezető rétegben az áramlás valamilyen okból meg nem indul, az egész mentett területen egyenlő lesz, és nagyságát a terület minden pontján csak az árvíz és a fedőréteg alsó síkjának a magasságkülönbsége fogja meghatározni (4. ábra). Ezért a mentett oldali- töltésláb átázásának a lehetősége is — bármilyen távol van a töltés a folyó partjától és akármilyen széles — mindég ugyanaz fog maradni. A töltés szélesítésével vagy utólagosan készített padkával tehát ez esetben a töltésláb átázásának a veszélyét csökkenteni alig lehet. A padkával történő utólagos szélesítésnek ezenkívül megvan még az a veszélye is, hogy ab.ban a.z esetben, ha a padka finomabb szemcséjű, vagy jobb tömörítéssel, tehát vízzáróbbra készül, mint a töltéstest, hoszszantartó árvíznél a töltésen átszivárgó vizet visszaduzzasztja, szintjét megemeli és ezáltal a töltés igen nagyarányú átázását, sőt hirtelen elfoiyósodását idézheti elő. A töltésláb átázásának a veszélyével szemben tehát à töltés szélesítése nem jelenti minden esetben a biztonság növekedését. Akár a töltésen, akár az altalajon keresztül ázott is át azonban a töltés mentett oldali lába, mindkét esetben csökkentheti a veszélyt a kavicsos homokból vagy durva homokból készült padka, amely részben I VKSI33-] 4. ábra. A vlznyomások alakulása a fedőréteg alsó felületén (vázlatosan) Fig. é. Water pressure pattern on the bottom plane of the surface lager (Sketchy

) H+t = az elméleti, legnagyobb-víznyomás — theoretical, maximum pressure; a = vízbeáramlás a mederből — flow of water from river channel; b — gyenge vízbeszivárgás a fedőrétegen keresztül —- feeble seepage through surface layer; с = a fedőréteget telítő víz — water saturating surface layer; d = a felszínre utat találó víz — water rising to the surface; A — hidrosztatikai nyomás a vízáramlás megindulása előtt — hydrostatic pressure before start of water flow; В = a hidrosztatikai nyomás vonala a vízáramlás megindulása után addig, amíg a fedőréteg telít se tart — hydrostatic pressure after start of water flow as long as the surface layer has not been saturated; С = a hidrosztatikai nyomás vonala akkor, ha a víz a mentett oldalon a felszínre lépett — hydrostatic pressure when water has risen to the surface back of the levee; h = a hidrosztatikai nyomás a töltés mentett oldali lábának a vonalában — hydrostatic pressure at the land side toe