Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)

1-2. füzet - XII. Galli László: Szivárgási jelenségek a védvonalakon

SZIVÁRGÁSI JELENSÉGEK A VÉDVONALAKON GALLI LÁSZLÓ 614.131 : 627.51 Az 1954. július hónapban lezajlott dunai árvíz tapasztalatai azt mutatták, hogy olyan árvédelmi vonalaknál, ahol a töltések alatt vízvezető rétegek is találhatók, az árvédelmi biztonságot nemcsak a töltések méretei és minősége, hanem az altalajviszonyok is erősen befolyásolják. A Duna magyarországi szakaszán az árvizek szintjénél mélyebben fekvő területek altalaja csaknem kivétel nélkül többé-kevésbé vízzáró iszaprétegekkel letakart, jó vízvezető kavicsos homok és homokrétegekből áll. Ezért az árvíz tapasztalatainak a rendszerbe foglalása és a jelenségek magyarázata céljából szükségesnek látszott, hogy a vízvezető altalajon épült töltésekben és a töltések alatt az árvíz hatására lejátszódó folyamatokat talajmechanikai és hidrológiai szemlélettel is módszeresen megvizsgáljuk. Vizsgálatainkat addig, amíg a megindult feltárások és adatgyűjtések be nem fejeződnek és eredményeik nem válnak számszerűen is ismeretessé, csak a talajmechanika és a hidrológia általános törvényszerűségeinek az alkalmazásával, tehát csak következtetésekkel lehetett elvégezni. Ezért a következő tanulmány, egyelőre csak az általános törvényszerűségek alapján, az árvízi tapasztalatok „geohidrológiai" szemléletét igyekszik összefoglalni anélkül, hogy az ismertetett hidrológiai folyamatok számszerű határaival vagy számítási eljárásaival is foglalkoznék. Az árvíz hatása már magában a töltésben is igen összetett módon jelentkezik. Még összetettebbek a jelenségek akkor, ha a töltés alatti talajrétegek befolyását is figyelembe vesszük. Ezenkívül : az árvíz az időben változó folyamat, melynek hatása is az időben változóan jelentkezik. Ha tehát a védelmi vonalon lejátszódó geohidrológiai folyamatokról teljes képet akarunk kapni, a vizsgálatokat ki kell terjesztenünk a töltésen kívül a töltés egész környezetére, a part egész felépítésére, és figyelembe kell vennünk az időtényező hatását is. Az ilyen, térben és időben változó összetett folyamatok vizsgálatát azonban csak kizárásos alapon, az egyes jelenségekre szétválasztva lehet elvégezni. Ezért a vizsgálatok első lépésében, a töltésekben lejátszódó folyamatok vizsgálatánál, vízzáró altalajt tételeztünk fel, majd az altalajban lejátszódó folyamatok vizsgálatát úgy végeztük el, mintha a töltéstest teljesen szilárd, vízzáró anyagból állana. Ezenkívül minden vizsgálatnál külön figyelembe vettük mind az állandósult (stacionér), mind pedig az időben változó (nem stacionér) áramlások törvényszerűségeit, tehát az időtényező hatását is.