Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)

1-2. füzet - X. Károlyi Zoltán: A jövőben mértékadó dunai árvízszint megállapítása

148 Károlyi: A mértékadó árvízszint 3. A töltés magassága az 1954. évi árvízszínhez viszonyítva a magyar oldalon 20—40 cm-rel alacsonyabb, mint a csehszlovák oldalon (6. ábra), a töltés koronaszélessége is kisebb, ezért a hiányokat sürgősen pótolni kell. 4. Az árvízszin az adott talajviszonyok mellett elérte a veszélyes buzgárosodás határát, így a talajtörés veszélyének csökkentése érdekében szükséges a töltések talpszélességének növelése. 5. Az árhullám nagy magasságának oka, hogy a víz telt mederre futott rá és különösen Dunaremete körül volt az árvíz előtti vízállás viszonylag magas. 6. A mellékfolyók árhullámának kedvezőtlen összetalálkozása még 40—70 cm-rel magasabb vízállásokat is előidézhet. Az 1954 júliusi árvíz valószínűsége csak 2,5%, tehát megismétlődésével, sőt túlhaladásával komolyan számolni kell. 7. A Duna 1800—1840 fkm-ei között a mederfeltöltődés miatt nemcsak a kisés közép-, hanem a nagyvizek is jelentékeny mértékben emelkedtek. Az emelkedés mértéke Dunaremete körzetében mintegy 60 cm. 8. Mivel a feltöltődés főoka a nagy szétterülés, számolni kell folytatódásával. 9. Minthogy a nagyvizek emelkedése a talajtörés veszélyét fokozza, fontos árvédelmi érdek, hogy törekedjünk a feltöltődést folyamszabályozási módszerekkel meggátolni. 10. A javasolt mértékadó árvízszint általában egyezik az 1954 júliusi árvíz szakadások nélküli szintjével, de a feltöltődő szakaszon 0—45 cm-rel magasabb nála. 11. Az előfordulható magasabb árvizek 1, 1,2, illetve 1,5 m-es magassági biztonság esetén még a töltések meghágása nélkül lefolyhatnak.