Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)
1-2. füzet - XI. Tápay László: Rendszeres töltésmegfigyelések és a töltésállapot-hossz-szelvény
RENDSZERES TÖLTÉSMEGFIGYELÉSEK ÉS A TÖLTÉSALLAPOT-IIOSSZSZELVÉNY TÁP A Y LÁSZLÓ C27.514 Az árvédelmi vonalban — tehát a töltésekben és altalajukban — árvíz idején lejátszódó folyamatok igen bonyolult jelênségek. A kutatások azt mutatják, hogy a védvonalat veszélyeztető és a töltésekbe, illetve altalajukba hatoló vizek mozgását döntően befolyásolják : az altalaj vízviszonyai, a többízben erősített töltésszelvény többé-kevésbé réteges felépítése, a töltéstest és az altalaj talaj fizikai tulajdonságainak egymásközti viszonya és a folyó medrének, az anyaggödörnek vagy az esetleges hullámtéri holtmedernek a töltéshez viszonyított elhelyezkedése. De a felsorolt tényezőkön kívül szerephez jutnak — mind pozitív, mind negatív értelemben — növényi és állati biológiai tényezők : mint a gyeptakaró, a gyökérzet és a töltésekbe, ill. altalajukba fészkelő férgek, ill. állati kártevők. E számos tényező együttes hatására kialakuló jelenségek fizikai magyarázata és a magyarázatok nyomán felvetődő műszaki intézkedések nehéz problémát jelentenek az árvízvédelem műszaki fejlesztése terén. A jelenségek fizikai magyarázatában gyakran ellentétes vélemények kerülnek felszínre és a szembenálló vélemények útvesztőjéből csak úgy találunk kiutat, ha a jelenségekre nézve magától a védvonaltól kélünk feleletet, magyarázatot. A felmerülő viták esetében a megfigyelés perdöntő jelentőségű, de csak akkor, ha nem felületesen és egyoldalúan végzik, hanem tekintetbe veszik mindazokat a tényezőket, amelyeknek az illető jelenség kialakulásában számottevő szerepük van. Az elmúlt árvizek idejéből származó, a védvonal állapotára vonatkozó adatok kevéssé alkalmasak arra, hogy belőlük tudományos értékű tapasztalatokat szűrhessünk le. A volt társulatok és vízügyi hivatalok által felterjesztett árvédekezési jelentések szűkszavúan, hézagosan, sőt nem egyszer pongyolán és szakszerűtlenül foglalták össze a védvonallal kapcsolatos megfigyeléseket. A mérnöki szemléletnek jobban megfelel a világos, áttekinthető grafikus ábrázolásmód, mint a nehezen áttekinthető, esetleg félremagyarázható szöveges jelentés. Ezért kísérletképpen az 1954 júliusi dunai árvíz levonulása után javaslatomra az Országos Vízügyi Főigazgatóság töltésállapot-hosszszelvénijek készítését rendelte el, amelyeknek feladata, hogy a védvonal árvízi állapotára jellemző valamennyi fontosabb adatot feltűntessék. A töltésállapot-hosszszelvény célja : 1. A védvonallal kapcsolatos jelenségek: szivárgások, csurgások, buzgárok és fakadóvizek áttekinthető ábrázolása és ennek folytán :
