Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)

1-2. füzet - X. Károlyi Zoltán: A jövőben mértékadó dunai árvízszint megállapítása

134 Károlyi Zoltán a bécsi Vízhozamokból levezetett értéket. Hasonlóképpen némi javításra szorulna az esztergomi vízhozamgörbe is, amely csupán néhány mérés alapján készült. A bécsi, nagymarosi és fajszi többszörösen ellenőrzött hozamgörbék közrefogják a bizonytalan görbéket. Mivel azok feltűnően jól egyeznek és a különbségek nem haladják meg a sebességmérések hibahatárát, a pozsonyi vízhozamgörbe helyesbítése indokoltnak látszik. A javított pozsonyi vízhozamgörbe szerint az árvíz tetőzésekor ott 10 230 m

3/s víznek kellett lefolynia. A 9. ábrán feltüntetett tetőző vízhozamok hosszszelvényébe ez az érték jól beillik és igazolja a fenti számítás helyességét. (A csehszlovák vízrajzi szolgálat a felszín közelében végzett sebességmérések alapján 10 400 m

3/s tetőző hozamra következtetett, ez az érték azonban kissé kiugrik a régi vízhozamgörbéből.) 9. ábra. Néhány árvíz tetőző vízhozamainak hossz-szelvénye a Duna bécs—mohácsi szakaszán Abb. 9. Hydrologisches Längenprofil der Scheitelwasserführung einiger Hochwasser der Donauslrecke Wien

—Mohács A 9. ábra több érdekes tanulságot rejt magában. Összehasonlításul feltüntettük az 1923 februári és 1948 januári árvíz tetőző hozamait is, amelyek magányos, üres mederre jövő árvizek lévén, jól mutatják a természetes ellapulás mértékét. Kivétel az 1923. évi árvíz a bécs—pozsonyi szakaszon, ahol valószínűleg a jégzajlás okozott duzzadást. Mint látjuk, az 1954. évi árvíz tetőző hozamá Pozsonynál nagyobb volt,, mint Bécsnél, tehát az árhullám — amint már a vízállások vizsgálatánál is említettük—nemhogy ellapult volna, hanem inkább feltorlódott. A Duna vízszállítása az árhullám kezdetekor Bécsnél 3340 m

3/s, Pozsonynál pedig 3770 m

3/s volt, a különbség 430 m

3/s. Pozsonynál éppen ennyivel volt több a tetőző vízhozam az üres meder esetén normális ellapulás. mellett előállt vízhozamhoz képest (lásd pontozott vonal).