Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - XV. Szilágyi József: Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra

620 Kisebb közlemények A hajóköbözés osztályának feladata az újjáépülő német hajózás járműveinek köbözése, a köbözés nyilvántartása és fejlesztése, végül gondoskodás a szakszemélyzet utánpótlásáról. A gép- és hőtechnikai osztály a hajóépítés és hajtóművek kérdéseivel foglalkozik. (Nagynyomású kazánok, a folyékony és por tüzelőanyagok gazdaságos hőkihasználásának fejlesztése és számos kisebb jelentőségű kérdés is, mint pl. a kazánvíz-tisztítás, stb.) A forgalomkutatás osztálya adatokat gyűjt és dolgoz fel a vízi közlekedési politika számára (tarifa, szervezés, fejlesztés). Fazekas Károly A VÁGMENTI TALAJVIZEK A VÍZERŐMŰVEK ÉPÍTÉSE ELŐTT ÉS BEFEJEZÉSE UTÁN 627.132 + 551.495 (437) A duzzasztóművek építésével kapcsolatos talajvízszintváltozások vizsgálata hazai vízépítési gyakorlatunk egyik legidőszerűbb kérdése. Folyóiratunk utóbbi számaiban több tanulmány és ismertetés foglalkozott már ezzel a kérdéssel. A Vág völgyében szerzett tapasztalatok, amelyeket a Szlovák Tudományos Akadémia kiadásában megjelenő kitűnő testvérlapunkban Zajicek У.-nek a Szlovák Vízgazdálkodási Kutatóintézetből származó tanulmánya ismertet

1 különösen értékes számunkra, mert a magyar Duna felső szakaszán is hasonlóak a talajhidrológiai adottságok. A Vág egyes szakaszain — a vízerőhasznosítási tervekkel kapcsolatosan — már 1930 előtt megindult a talajvízszint-észlelés. Az észlelések azt bizonyítják, hogy a vízerőművek létesítése gyökeresen megváltoztatta a talajvízviszonyokat a széles Vágvölgy folyami lerakódásaiban. A talajvízszintváltozások több előnyös és több hátrányos következménnyel jártak. A megemelkedett talajvíz fenyegeti ugyan a házak pincéit, de a terméshozamot — különösen a kapásnövényekét — több helyen emelte. A vízszinsüllyedés viszont hátrányos a mezőgazdasági növényekre, de a mocsarakat eltünteti. A szerző ismerteti a duzzasztás megkezdésének hatását a talajvízre és a változás időbeni lefolyását. A Vág völgyében a folyó jobbpartjától a hegyoldal lábáig 700 m szélességben csaknem vízszintes a terep. Ezen a partmenti sávon a talajvizet egyik oldaláról a Vág, jobboldalról a hegylejtőről lejutó vizek táplálják. A duzzasztás fokozatos megkezdésekor erőteljes áramlás indult meg a mederből kifelé, aminek következtében a kavics altalajban 3 hónap alatt 2—3 m-t emelkedett a talajvíz és elérte a terepszint alatti 1,30—1,70 m mélységet. Az átlagos állapotnak megfelelő helyzetet a talajvíz — a kavicstalaj ellenére — lassan, a duzzasztás megkezdése után 1 évvel érte el. A duzzasztás hatása alatt álló talajvízszint évi menete hasonlít a csapadékból táplálkozó talajvizekére. A talajvíz szintje októberben a legalacsonyabb és februármárciusban a legmagasabb. A parttól 60 m-re levő észlelőkúlban a vízállás 1942 februárjában 30 cm-rel, novemberben 160 cm-rel volt a duzzasztási szint alatt ; 170 m-re a parttól ugyanezen időpontokban 52, ill. 190 cm-rel volt a talajvízszint a duzzasztási szint alatt. Annak ellenére, hogy a május, június, július havi csapadék 80 — 100 mm között volt és az augusztusi is elérte a 60 mm-t, a talajvíz mégis süllyedt. Ebből — az erős párolgás és a növényzet fokozott transpirációja mellett — arra is következtetni lehet, hogy az üzembehelyezés ota eltelt 6 év alatt a meder iszapolódott. Az ásott kutakban a duzzasztás hatására átlag 2 m-t emelkedett a vízszint. 1 Vaclav Zajiéek : Spodné vody na Váhu pred stavbou vodnych diel a po ich dokonceni. Vodohospodársky Casopis, 1953, 1 —2. szám. — 35—50. old., 2 ábra, 5 függvényábra, 3 melléklet.