Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - XV. Szilágyi József: Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra

614 Kisebb közlemények A CSEHSZLOVÁK ÁRVÍZVÉDELMI SZOLGÁLAT ÚJ SZERVEZETE 627.516 (437) Csehszlovákiában a belügyminisztérium és a Központi Vízgazdálkodási Igazgatóság 1954. március 10-i rendelete újra szabályozta az árvízvédelmi ügyeket. A rendelet szerint az árvédelemmel kapcsolatos munkák legfelsőbb ellenőrző és irányító szerve a belügyminisztérium Központi Tűzrendészeti Igazgatósága, amely ebben a vonatkozásban együttműködik a Központi Vízgazdálkodási Igazgatósággal. A vízjelző szolgálatot központilag a prágai Hkírometeorológiai Intézet látja el és ez adja ki a vízálláselőrejelzéseket, ill. árvízi figyelmeztető jelentéseket. Csehszlovákia területe nagyrészben hegyvidék, ahol az árvizek gyors lefolyásúak és csak ritkán előforduló szélsőséges időjárási viszonyok következtében jelentkeznek. Ezeken a vidékeken az árvízvédelem leginkább csak a mentési munkálatok biztosítására vonatkozhat és így megszervezésénél hazai viszonyainktól eltérő szempontok az irányadók. Az árvédelmi teendők szempontjából az ország területe két részre oszlik. Az egyik részbe tartoznak azok a területek, amelyeket nem veszélyeztetnek különösebben az árvizek és ahol nincsenek külön árvédelmi berendezések. Ezeken a területeken a járási népi tanácsok illetékesek az árvédelmi intézkedések megtételére. Az állami tűzrendészeti szolgálat a tavaszi olvadás előtt elvégzi a szükséges helyszíni bejárásokat és ellenőrzéseket, és meggyőződik arról, hogy rendelkezésre állanak-e a szükséges berendezések és anyagok az árvízveszély kivédésére. A jégtakaró zavartalan levonulása érdekében a folyók jégpáncélján a sodorvonal irányában legalább 20—30 cm széles bevágást kell létesíteni a jég vastagságának 2/з mélységéig, a kanyarokban pedig még erre merőleges bevágásokat is kell készíteni. Az árvédekezés megfelelő előkészítésének biztosítására az előző évek tapasztalatai alapján árvédekezési tervet kell járásonként összeállítani (az 1 : 25 000 méretarányú térkép felhasználásával). Az első mentési munkák elvégzésére a helyi tűzrendészeti szervek az illetékesek. Szükség esetén segítségül kell hívni a szomszédos területi tűzoltósági alakulatot is, és különleges veszély idején a területi állami tűzrendészeti felügyelőség katonai segítségért is folyamodhat. Az árvédelmi művekkel védett terület árvízvédelmi szervezete lényegesen eltér az előbb ismertetettől. Itt a szolgálatot külön szervek látják el és e kérdésekben a helyi tanácsok és tűzrendészeti alakulatok közvetlenül a területi árvízvédelmi meghatalmazott vezetése alá tartoznak. A megvédendő területek elvben a fővízfolyások vízgyűjtői szerint vannak elhatárolva. Az ország 5 árvédelmi területre oszlik, amelyeknek székhelye Prága, Rrno, Ostrava, a Duna vízgyűjtőterületére kiterjedő illetékességgel Pozsony, a Tisza és Visztula vízgyűjtőjére pedig Kassa. A védett területek körzetekre és szakaszokra oszlanak. Magyar szempontból talán nem érdektelen közölni a velünk határos területek árvédelmi tagozódását, amelyek a pozsonyi, ill. a kassai árvédelmi területhez tartoznak. A pozsonyi központ alá tartozó körzetek közül Magyarországgal határosak a következők : a pozsonyi (a Duna balpartja Dévénytől a csallóközi Kis-Duna kiágazásáig, a Duna jobbpartja a csehszlovák-osztrák és a csehszlovák-magyar államhatár között) ; a somorjai (a Duna balpartja a Kis-Dunától és a dunai védtöltés 0 — 36 km (Nagybodak) közötti szakasza, valamint a Kis-Duna jobbparti védtöltése a 0—87 km között, tehát a somorjai ármentesitő társulat érdekeltségi területe), a komáromi (a Duna balpartja a VágDunától, vagyis Komáromtól Nagybodakig, ugyancsak a Vág-Duna jobbpartja és Vág-Duna jobbparti védtöltése Komáromtól az 54,3 km-ig, vagyis a komáromi ármentesitő társulat érdekeltségi területe) ; a karvai (a Duna balpartja Dunaradványtól az országhatárig, beleértve az ebedfoki vízitársulat területét is); a lévai (a Garam és az Ipoly inenti területek) ; az érsekújvári (a Duna balpartja a Vág-Duna torkolatától Dunaradványig és a dunai védtöltés a komáromi vág-dunai közúti híd és Dunaradvány között, továbbá a Vág-Duna és a Vág balpartja és árvédelmi töltése a folyó alsó szakaszán, végül a Nyitra folyó alsó szakasza). A kassai terület körzetei közül egyrészt a királyhelmeci határos hazánkkal, amely alá a Latorca balparti védtöltése, a tiszai