Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - XV. Szilágyi József: Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra

A csehszlovák árvízvédelmi szolgálat új szervezete 615 védtöltés és a Bodrog folyó balpartja és balparti védtöltése tartozik, másrészt a Hernád folyó mentén illetékes kassai körzet. Az egyes árvédelmi területekre árvízvédelmi meghatalmazottat és árvízvédelmi műszaki vezetőt neveznek ki. Az előbbi a belügyminisztérium, az utóbbi a Központi Vízgazdálkodási Igazgatóság szerve. Működésük támogatására az illetékes szervek képviselőiből „Tanácsadó Bizottság"-ot lehet szervezni. A körzetek árvédelmi ügyeinek intézésére a belügyminisztérium körzeti árvízvédelmi megbízottat, a Központi Vízgazdálkodási Igazgatóság pedig körzeti műszaki vezetőt nevez ki. A körzetek egyes szakaszainak árvédelmét a szakaszok műszaki vezetői intézik. Az árvízvédelmi szolgálatnál 3 készenléti fokozatot különböztet meg a rendelet. 1. Figyelő készenléti állapotot rendelnek el a vízjelző szolgálatnak a vonatkozó utasítások alapján életbelépő készenléti idejére és a meteorológiai előrejelzés szerint várható olvadás időszakára. 2. A készenléti szolgálat elrendelése akkor történik, lia a folyók vízállása elérte az árvízvédelmi tervben meghatározott magasságot, vagy ha az erősebb enyhülés beálltával a vízszintek hirtelen növekedésétől kell tartani, valamint a jégzajlás idejére. Végül 3. árvízveszélyt hirdetnek ki akkor, ha a vízállás elérte a kritikus magasságot és további áradás várható, vagy amikor az árhullám elérte a mértékadó árvízszintet, valamint a jégtorlaszok és jégdugók keletkezésénél és végül bizonyos rendkívüli esetekben. A készenléti szolgálat elrendelése és az árvízveszély kihirdetése az árvízvédelmi meghatalmazott hatáskörébe tartozik. A körzeti árvízvédelmi műszaki vezető minden körzetre árvédelmi tervet készít és felterjeszti a területi műszaki vezetőhöz. A felterjesztett tervek alapján a területi műszaki vezető elkészíti az egész terület árvízvédelmi tervének műszaki részét. A terven fel kell tüntetni az árvédelmi töltéseket, a gátfelügyelői és gátőri szakaszokat, a szakaszok műszaki vezetőinek a védekezés ideje alatti szolgálati helyét, az árvízvédelem szerveinek nevét és lakcímét, a tűzrendészeti alakulatok adatait, az illetékes népi tanácsok székhelyét, a tárolt árvédelmi anyagok mennyiségét és tározásuk helyét, továbbá a mértékadó árvízszinteket. A terv legfontosabb melléklete az árvédelmi térkép. Ebbe a vonatkozó adatokon kívül be kell jelölni a veszélyesebb töltésszakaszokat, az eddigi gátszakadásokat és a veszélyeztetett és esetleg kiürítendő községeket. A rendelet részletesen szabályozza az egyes árvédelmi szervek hatáskörét. Az árvédelmi meghatalmazott a műszaki vezető bevonásával elkészíti az egész terület árvízvédelmi tervét, elrendeli és megszünteti a készenléti szolgálatot, jelentéseket készít a központi szervek részére, irányítja a mentési és biztosító munkálatokat, szükség szerint kéri a katonai segítséget, mozgósítja a szükséges szállítóeszközöket, biztosítja a szükséges anyagi eszközöket, szükség esetén közvetlen összeköttetést létesít a szomszédos államok vízügyi szerveivel, a műszaki vezető véleménye alapján javaslatokat tesz az árvízvédelmi szolgálat megjavítására, a vasúti és közúti töltéseknek az árvédelem céljaira történő felhasználására, a betört vizek elvezetésére, az árvízvédelmi szervek kik^ző gyakorlatainak megtartására, a távbeszélő szolgálat idejének meghosszabbítására, a szükséges kiürítések foganatosítására. Gondoskodik az árvíz •okozta károk helyreállításáról és jelentést készít a levonult árvizekről. A területi i rvízvédelmi műszaki vezető határozza meg az egyes készenléti fokozatok elrendeléséhez szükséges vízállásmagasságokat, javaslatot tesz a meghatalmazottnak a készenlét elrendelésére, irányítja a védekezés műszaki teendőit, engedélyt ad a jégtorlaszok megindításához szükséges munkák elkezdésére, összeállítja az árvízvédelmi tervnek a Központi Vízgazdálkodási Igazgatóságot érintő részét, szakvéleményt ad a védett területen kívüli részek árvízvédelmi helyzetéről, jelentéseket kér az egyes árvédelmi művek állapotáról, javaslatokat tesz üzemelésükre, igazolja az árvédekezéssel felmerült kiadásokat, véleményezi a katonai segítség igénybevételét, résztvesz a veszélyeztetett területek légi szemléjén, gondoskodik az árvízvédelmi szervek kiképzéséről, évente egyszer ellenőrzi az árvízvédelmi anyagokat, meghatározza a tárolandó anyagok és felszerelések mennyiségét, valamint elosztását, javaslatot tesz az árvédelmi berendezések tökéletesítésére, э távbeszélő vonalak kiegészítésére, ellenőrzi az árvédelmi művek fenntartását, az árvíz után megállapítja a művekben okozott károkat, jelentést