Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - XV. Szilágyi József: Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra

622 622 Horváth Sándor A Duna Hajba—Gönyü (1830 — 1791 fkm) közötti Conditions de ta navigation sur le secteur Rajka—Gönyű Napok száma, amikor a mértékadó csúcsgázló mélysége Évek A jeges idösza tartama A hajózási idéi tartama О B£ kisebb pa S •sга 1 го OJ 22—23 cg (NI öi ŐJ i со 19—20 Oï OO ОС T r16—17 15—16 íTi <T> Ki r\> Ï о er È ГО Ol V" nap 25 dm-nél dm \ (1) (2) (3) 1946 41 324 227 97 1 4 1 4 7 5 5 15 13 14 17 11 92 1947 76 289 98 191 3 4 13 9 8 24 16 11 8 6 4 23 19 24 15 4 184 1948 16 350 240 110 2 1 1 1 9 6 14 9 7 16 23 19 > 2 107 1949 13 352 136 216 7 6 17 21 21 23 15 23 15 9 23 6 14 9 7 203 1950 18 347 154 193 20 28 32 32 43 13 9 10 6 145 1951 0 365 201 164 6 9 17 10 11 17 19 18 17 29 11 149 1952 8 358 217 141 26 25 21 19 15 7 9 5 8 6 S.*« 1953 5 360 182 178 14 8 11 14 8 18 13 35 26 5 7 3 16 156 Állag: En moyenne 22,1 343,1 181,9 161,2 9,9 10,6 14,1 13,7 15,2 14,1 12,5 15,8 i 12,5 j 10,6 10,6i 7,8 1 1 J 6,4 I i 4,

1 I 2,8 1 0,5 1140,7 1 Traduction des entêtes des colonnes dans le résumé. • A jelenségek tartósságának figyelembevételével számított átlagértékek — Moyennes calculées en vízszintes vonal és a ténylegesen észlelt vízállások vonala határol (S/b ábra). Ha valamelyik folyószakaszon több vízmérce van, célszerű mindegyikre meghatározni a kedvezőtlenségi mértéket, és a további vizsgálat céljaira középértéküket venni. (Táblázatunkban megadtuk minden egyes esztendőre vonatkozóan a vízjárás kedvezőtlenségének mértékét is.) A 9. ábrán a Rajka—Gönyű közötti dunaszakasz mindenkori csúcsgázlóján az 1946—1953. években észlelt 25 dm-en aluli gázlómélységek átlagos gyakoriságát és tartósságát tüntettük fel. Ugyancsak feltüntettük a hajózási kisvíznél alacsonyabb vízállások, tehát a vízálláshiány átlagos gyakoriságát és tartósságát (a pozsonyi és gönyüi vízállásészlelések adataiból számítva). A gázlómélységek tartóssági vonalával határolt, vonalkázott terület a viszonylagos gázlórosszasági mérték. A vízálláshiány tartóssági vonala fölé eső, keresztirányban is vonalkázott terület pedig a vízjárás kedvezőtlenségének mértéke. A két terület különbségét tekinthetjük a gázló tényleges rosszasági mértékének. A gázlók tényleges rosszasági mértékét úgy kapjuk tehát meg, hogy a viszonylagos rosszasági mértékből levonjuk a vízjárás kedvezőtlenségi mértékét. A tényleges gázlórosszaság fogalmának bevezetésével lerögzítjük azt az alapelvet, hogy a csúcsgázló mindenkori mélysége annyival lehet kisebb 25 dm-nél, amennyivel a tényleges vízszint alacsonyabb a hajózási vízszínnél. Táblázatunkban a tényleges gázlórosszaság mértékét is megadtuk. IIa a viszonylagos rosszasági mértéket elosztjuk a 25 dm-nél kisebb gázlómélységek tartósságával, megkapjuk a 25 dm-en aluli csúcsgázló viszonylagos mélység-