Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - XV. Szilágyi József: Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra

SZ IVATT YŰTELEPEK TERVEZÉSÉNEK ÉS ÉPÍTÉSÉNEK FEJLŐDÉSE Irta : BINNYEI ISTVÁN 627.534 + 626.83 TARTALOM : Bevezetés. I. Belvízátemelő szivattyútelepek (485 ol<l.) : 1. A békési I. sz. —, 2. a karapancsai —, 3. a békési II. sz. —, 4. a mindszenti II. sz. — és 5. a körtvélyesi szivattyútelep. M. Öntözőszivattyútelepek (495 old.) : 1. Az örvényi szivattyútelep —, 2. úszóműves vízkivételek —, 3. a beselaposi —, 4. a kákafoki —, 5. a macskási — és 6. a csárpahegyi szivattyútelep. III. Kétirányban működtethető szivattyútelepek (505 old.) : 1. A műréti —, 2. a lúdvári —, 3. a villogói -—-, 4. a tiszakeszi — és 5. a makói szivattyútelep. IV. A tapasztalatok összefoglalása és célkitűzések. (526 old.) BEVEZETÉS Az elmúlt 75 év számos kimagasló eredményt tud felmutatni a magyar vízépítés egész területén. Ennek a cikknek a keretében a szivattyútelepek tervezésével és építésével kívánok foglalkozni azért, inert folytonosan fejlődő mezőgazdaságunk életében mind a káros vizek elleni védekezés, mind az öntözés a szivattyútelepekre a jövőben az eddiginél is fontosabb szerepet fog hárítani. Nem közömbös tehát az, hogy mit hozott a fejlődés az elmúlt 75 év alatt a szivattyútelepek tervezésének és építésének vonalán. Az árvédelmi töltések fokozatos kiépítése és a belvízi öblözetek lefolyási viszonyainak rendezése egymás után tette szükségessé az érdekeltek összefogását. Ennek eredményeként keletkeztek a volt ármentesitő és belvízszabályozó társulatok, amelyek anyagi erejüknek és a káros vizektől való szorongatottságuknak megfelelően fejlesztették ki fokozatosan védelmi berendezéseiket. Ebbe a fejlesztési munkába tartoztak bele a szivattyútelepek építési munkái is. Első belvízátemelő szivattyútelepünk, amely még ma is áll, 1878-ban épült Tiszasüly határában, a Tisza jobbpartján, Sajfokon (1. kép). Másodpercenként 1330 liter vizet szállító szivattyúját és 90 lóerős gőzgépét még külföldi gyár szállította. Azóta bővítették, sőt a második világháború során rommá lőtt kéményét újjáépítették, de első szivattyúja még ma is üzemképes. Utána, főként 1885-től kezdve, mind nagyobb számban épültek az Alföldön a belvízátemelő telepek. Különösen sok telep épült a századforduló táján, mert a mezőgazdaság fokozatos fejlődése és a népesség szaporodása követelően lépett fel az érdekeltségekkel szemben. Az első világháború után megtört a fejlődés üteme és csak 1924—1930 közt, majd 1935-től vett újabb lendületet. Ezután az 1940—41. évi belvizek, illetve árvizek, majd az öntözés igényei is hozzájárultak a további fejlődéshez. Sajnos, a második világháború miatt a megtervezett szivattyútelepek egy része nem épült meg. 13* —9-23