Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - XV. Szilágyi József: Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra

484 Binnyei István A háború után a hároméves terv újabb lendületei adott a szivattyútelepek építésének és tervezésének is. Ekkor épült pl. a tiszakeszi szivattyútelep, amely már kétirányban működtethető telepként készült. Az ötéves terv megvalósítása során számos telep építése kezdődött el és igen sok telep tervezése vált szükségessé. A mezőgazdaság fokozott fejlesztése még több telep tervezését és építését teszi majd halaszthatatlanná. A tervezést ma már egészen más elvek szerint végzik, mint 6—8 év előtt. Akkor ugyanis a szivattyútelepek tervezése főleg abból állott, hogy a meglevő szivattyútelepeket igyekeztek kibővíteni: toldaléképületet emeltek és ebbe az új épületrészbe igyekeztek az új szivattyúegységet „beleszorítani". Ezeknek a „bővítéseknek" az lett az eredménye, hogy a megtoldott épületrészek a régiekhez viszonyítva különböző mértékben ülepedtek, tehát az épületek megrepedtek, a gépalapok süllyedtek stb., vagyis sok esetben az újonnan beépített szivattyúegységek használhatatlanokká Váltak. Az első szivattyútelep építése óta eltelt több mint 75 év természetesen nemcsak a hajtógépek (gőzgép, szívógázmotor, nyersolaj motor, elektromotor), hanem a szivattyúk szerkesztésében és építésében is óriási fejlődést hozott. Ma már korszerű áramlástani ismeretek alapján szerkesztik a szivattyúkat, aminek folytán hatásfokuk a régebbi 60—65%-ról 80% fölé emelkedett. Ez az eredmény igen fontos, mert azt 1. kép. A sajfoki szivattyútelep. Épült 1878-ban Photo 1, First steam engine-driven drainage pump plant of Hunqary, built in 1878, still serviceable