Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - XV. Szilágyi József: Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra

464 Pichler János A belvíz-csatornahálózat építése, bővítése és fenntartása kotrópark nélkül nem biztosítható. A csatornák egy része, — ide tartoznak az öntözővizet vezető belvízcsatornák is, — állandóan víz alatt van és így kitisztításuk vagy bővítésük csak úszókotróval oldható meg gazdaságosan. Kialakítandók a kis csatornák szelvényének megfelelő kotrótípusok is. Ez azonban csak olyan műhelyben, gyárban oldható meg, amely a kotrás gyakorlati kivitelével közvetlen kapcsolatot tart fenn. Amíg a szivattyúgépek szerkesztésében és gyártásában meglehetősen előrehaladtunk, kotrógép-iparunk sajnos nem indult meg. A vízügyi munkák fejlesztésének pedig alapvető kérdése, hogy tudunk-e megfelelő és elég kotrógépet munkába állítani. A legcélravezetőbb és leggazdaságosabb lenne, ha maga a vízügyeket összefogó Országos Vízügyi Főigazgatóság rendelkeznék megfelelő kotróparkkal. Ez esetben oldódnék meg legjobban a gépek tervezése, a legalkalmasabb típusok kialakítása, megjegyzem, hogy a belvízcsatornák felújítása és évi fenntartása — 45%-os gépi munka esetén — 3 millió m

3 kotró-kapacitást igényel. A csatornák fenntartása érdekében jelenleg még csak a kézi vagy gépi erővel végzendő iszapkiemclést és a vízinövényzet kaszálását végezzük. Foglalkoznunk kell azonban azokkal a külföldön kezdeményezett módszerekkel, amelyek a hordaléknak fizikai vagy kémiai úton való visszatartásával és így a csatornákba jutásának megakadályozásával igyekeznek a csatornák vízvezetőképességét biztosítani. 4. Szivattyútelepek Igen sokat fejlődött az elmúlt években a szivattyútelepek mélyépítési tervezése a Mélyépítési Tervező Vállalat által készített kb. 15 terv kidolgozása során. Az ország különböző helyén fekvő szivattyútelepek tervezésénél az illetékes Vízügyi Igazgatóságok nagy tapasztalatú szakemberei is közreműködtek és a tervbírálatokon a tervezővállalat és a főigazgatóság képviselőivel együtt alaposan megvitatták a terveket. A belvízátemelésre leginkább megfelelő gépek az állítható lapátú propeller-szivattyúk, amelyek rugalmasan alkalmazkodnak a változó vízmennyiségekhez és így ugyanazon gépegységgel gazdaságosan végezhető az átemelés. Erőgépként előtérbe kerül a Diesel-motorok mellett az elektromos hálózatba való bekapcsolás, de mindenkor kétoldali áramellátással. Kisebb teljesítménynél számos helyen szivattyúállások készülnek, amelyeken csak a szivattyú van beépítve, a hajtógépet csak a szivattyúzás idejére állítják be. Kitűnő megoldást adnak a Kienitz-féle zsilipkapu szivattyúk, amelyek gravitációs átvezetésű zsilipeknél, tiltóknál adják meg a vízlépcső ellenében a szivattyúzás lehetőségét. A hordozható szivattyúk jelentős munkát végeztek a közelmúlt évek belvízvédekezéseinél, különösen melléköblözetek belvizeinek leszivatytyúzásánál. A szivattyúgépek gyártásánál sikerült az utóbbi időkben a sorozatgyártást biztosítani. így kap egyforma gépegységeket a fokközi, a folyáséri, a tiszasülvi és a tiszaderzsi szivattyútelep. 5. Tudományos kutatások és megfigyelések Az árvíz- és belvízvédekezésnek nagy segítséget jelent a vízállás előrejelzés és a távidőjelzés fejlesztése. Az árvédelmi töltések átszivárgásának vizsgálatára a Vidraéri szivattyútelep körtöltéseivel bezárt medencében nagybani kísérletet hajtottak végre. A kísérlet eredménye szerint az itteni töltésanyagoknál az átázás veszélye nem fenyeget. Az altalajon keresztül jelentkező fakadó vizek ellen azonban szigetelőfallal vagy szorítótöltéssel kell védekezni.