Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - XV. Szilágyi József: Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra

Vízrendezési munkálataink 463 Gátszakadások helyének megállapítására, belvízelöntések területi és nagyságrendi megállapítására igen alkalmasak a felderítések és a légi fényképek. Jelentős segítséget nyújtanak a repülőgépek árvíz- és belvízvédekezés idején a személy- és anyagszállítással. 2. Az árvízvédelem gépesítése Az árvédekezés átütő ereje egyrészt a helyi szervek, másrészt a központi árvédelmi készenléti szervezet osztagjainak további gépesítésével növelhető. A központi osztagokat különleges műszaki felszereléssel kel! ellátni, és biztosítani kell, hogy minél gyorsabban juthassanak a veszélyeztetett helyekre. A felszerelés, tapasztalat szerint, elsősorban a gyors és hathatós szádfalverést kell, hogy biztosítsa. Erre igen jól bevált a Lampl-lé\c Pátria vasszádlemez, mint szádfalanyag, és a pneumatikus kalapács, mint verőszerszám. Múlhatatlan szükség van mozgatható áramfejlesztő, ill. világítóberendezésekre és a megfelelő csónakokra, pontonokra, csónakmotorokra. Komoly segítséget jelent Hallóssy Ferenc újítása, a gátszakadások gyors elzárására, amelynek részletes kidolgozása foiyik. Lényege a szakadás helyének fokozatos áthidalása vascölöp-jármok segítségével és a hídról Pátria lemez-szádfal leverése. A tapasztalat szerint az árvédelmi vonalat két általános veszély fenyegeti. Az egyik a talajtörés, a másik a töltésszakadás. A talajtörés elleni védelem a vízáteresztő talajba épített beton-, illetve agyagmag, vagy a szorítógátas megoldás. Ilyen sajnos még csak kevés helyen készült, pedig - különösen a Duna mellett a gátszakadások nagy részét talajtörés idézte elő. A Duna magas vízállása a Szigetközben, a Margitszigeten, a Csepelszigeten az altalaj kavicsrétegében feszültség alatti víztükröt tart. Ott, ahol vékony a fedőréteg, de különösen homokablakokon keresztül, a felszínre tör a víz és tekintélye s belvizet okoz. Ezért kellett ezeken a területeken a levezetendő belvízmennyiséget igen nagyra, átlag 60—80 1/s • km

2-re venni. Ha a Duna vízállása rendkívüli magasságot ér el, és így a talajvíznyomása fokozódik, továbbá a felszínre törési lehetőség a védgát mellett van, talaj töréses gátszakadás következhet be, mint az idén júliusban a Szigetközön. Az árvédelmi vonalat fenyegető másik veszély a töltésszakadás, amely a töltéstestben levő hibák (féreglyukak, rossz anyag) vagy gyengébb keresztszelvényméret következtében átszivárgás, átcsurgás, átázás folytán következik be. Előfordul az is, hogy az árvíz a gátat áthágja és úgy mossa el a töltést. Mindezek ellen veszi fel a harcot a védelem, szádfalveréssel, nyomópadka építéssel, nyúlgáttal, jászolgáttal. Ennek a védelemnek a korszerű eszközei, mint előbb említettem, vasszádfallemezek gyors leverése pneumatikus kalapáccsal, továbbá nyomópadkák és nyúlgátak építése gépi eszközökkel : kotrók, földnyesők, tológépek, dömperek, billenőkocsik, teherautók, szállílószalagok munkábaállításával. Az árvizek legveszélyesebbje : a jeges árvíz elleni védekezés csak két helyzetben lehetséges. Az egyik a jégpáncél keletkezésekor, amikor jégtörőhajók bontják meg a keletkező torlaszokat. Természetesen ez csak akkor történhet, lia a folyó lorlasz alatti szakasza még nem állt be. A másik időszak, amikor a folyó alsó szakaszáról már lement a jég. Ilyenkor robbantással, bombázással, jégtörőhajókkal bonthatók meg a még meglévő torlaszok. Fontos volna ezért a Dunára 2— 3 tagból álló jégtörő hajócsoportot beszerezni. A leghelyesebb a jégtorlaszok képződésének okát folyószabályozással megszüntetni. •3. A földmunkák gépesítése Az árvédelmi töltések építésénél a gépi földmunka egyik legfontosabb kelléke a jó tömörítés. A gépnek pótolnia kell azt a tömörítést, amit a kúbikos-talicska és a lovas-kordé a védgátak építésénél szokásos kb. 20 cm-es terítésenként biztosít.