Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - XV. Szilágyi József: Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra

456 Pichler János művelést irányoznak elő, •— mint pl. rét, legelő, — amelyeken az elöntés tavasszal nem okoz kárt. A belvizektől való mentesítés azelőtt csak a belvíz levezetéséből állott. A korszerű belvízrendezés azonban igyekszik a leesett csapadékvizet visszatartani, tározni. A tározás elsősorban a talajban történik, a talaj vízállapotának megőrzésére. A további tározást a felszínen egyrészt természetes tározókban, holtágakban, mélyedésekben,, másrészt mesterséges létesítményekben, töltésekkel körülvett tározókban végzik. — A tározókat sokszor halastavakká vagy öntözővíz tartására alakítják ki. Akkor, amikor nincs belvíz, a halastavak vagy öntözővíztárolók megtöltéséről természetesen más úton kell gondoskodni. 4. Talajjavító lecsapolás Az ármentesített és mocsaraitól megszabadított területek felületi vizeinek elvezetését a belvízrendezés biztosítja. A belterjes mezőgazdasági művelés azonban a talaj legkedvezőbb vízállapotát kívánja meg. A mezőgazdaság eddigi igénye csak az elöntéstől való mentesítés volt. Intenzívebb, ipari értéket termelő mezőgazdaságnál azonban már a szántás, a trágyázás, a vetés ideje, helyzete szempontjából fontos a talaj vízállapota, amit talajvízszint szabályozó lecsapolással és a szükséges tápvízpótlással biztosítunk. Fejlettebb mezőgazdasági művelésnél az egyenletes szemtávolságú, sorközű vetés és így az egyenletes termelés a tereprendezést is megkívánja. A talajjavító lecsapolás Magyarországon főleg nyílt árkokkal történik. A drénezés, alagcsövezés nagy költsége miatt nem igen fordul elő. Újabban a Balatoni Nagybereken és a Kisbalatonon végzünk talajjavító lecsapolási munkákat. A sürgősen ilyen lecsapolásra váró területek kiterjedése 400 ezer kat. hold. Sok esetben megoldja egyes völgyeletekben a lecsapolást a völgyben folyő patak medrének tisztítása vagy szabályozása. Kb. 600 ilyen vízfolyás van, 7200 km hosszban való rendezésük 370 000 kat. hold terület termését védené meg. A patakok felső vízgyűjtőjén a termőréteg megmentése és a hordalék, iszap lesodrásának elkerülésére, vízmosáskötőgátakat kell létesíteni, 55 000 kat. hold megmentésére. II. A VÍZRENDEZÉS HATÁSA AZ ORSZÁG FEJLŐDÉSÉRE 1. Település és népegészségügy Az ármentesítés következtében az ország teljes területének 1l

i része, mezőgazdaságilag műveli területének */

3 része szabadult fel a káros vizek uralma alól. A terülel rövidesen benépesült úgy, hogy jelenleg az ország lakosságának majdnem a fele él az ármentesített területeken. A negyvenes évek árvizei és belvizei nagy pusztítást végeztek, mert elöntéseik 1028 községben és 15 városban okoztak kárt. 3900 ház összeomlott és 9800 épület szenvedett 50%-nál nagyobb kárt. Ezek az adatok nyomatékosan felhívják a figyelmet arra, hogy a települések, új községek, gépállomások, ipartelepek helyének kijelölésénél a vízrendezési lehetőségeket figyelembe kell venni. Igen értékes eredményei voltak a vízrendezési munkáknak a népegészségügy terén is. A középkorban Magyarország, Itália és a Balkán déli részén pusztított legelterjedtebben a mocsárláz. Hogy ez milyen mértékű volt, arra nem igen van adatunk» de tény, hogy а XIX. századig csaknem minden Magyarországról feljegyzett külföldi ismertetés megemlíti a ,,

morbus hungaricus"-t, amely a hazánkban pusztító