Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - XV. Szilágyi József: Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra

A víz okozta talajlesodrás 359 A következő lépésben meg kell határoznunk a lefolyó viz mélységét a lejtő valamely tetszőleges szelvényében. Az 1 folyóméter széles lefolyó vízfátyolhoz tartozó vízgyűjtő területet az 1. ábrán F-fel jelöltük. A lejtő felszínének egyenetlenségét a szerző az s középszélességgel veszi figyelembe s a lejtő területének és vízszintes hosszának hányadosaként számítja : F 77 (2) Az F m

2 vízgyűjtőről lefolyó vízmennyiség : 1. ábra illetve Ö Q (•' - b) F 60 •1000 m 3/s ] (3) (4) ahol : V = a középsebesség (m/s) ; i = a mértékadó csapadék intenzitása [mm/perc]; b = a percenként beszivárgó víz mennyisége [mm/perc]. A párolgást elhanyagolhatjuk, íjiivel a lefolyás időtartama elég rövid. A lejtőn lefolyó víz sebességének számításánál a szerző a Striekler—

Manning képletből indul ki, azonban az esés 2/3-ik hatványával számol. Ezt azzal okolja meg, hogy azokon a lejtőkön, ahol még nincs talajelsodródás, eléggé kicsinyek a vízmélységek és így a vízlepel mozgási állapota a lamináris és a turbulens közötti állapotban van. Turbulens mozgási állapotnál, mint tudjuk, négyzet gyökös, lamináris mozgásnál lineáris az esés és a sebesség közötti összefüggés. A sebesség tehát V = ~ (mjyi

3 (5) Az érdességi tényező értékére közelítő adatokat ad a szerző :

2 Sima növényzetnélküli terep esetén : n = 0,02 Csupasz, de göröngyös vagy növényzettel borított terep esetén n = 0,03. A (2)—(5) egyenletekből a vízmélység számítható: in (í - b)Ls\

3 5 60000 J2/

3 (6) Ezt az értéket az (1) képletbe helyettesítve, az elragadó erő még megengedhető határértéke : i n (i - b) L s J f 5 s

0 = y —i Л = 1,36 n(f - b)Ls J]

3/

5 (7) 0 r 1 60000 ! 1 w Ismeretlenek még a mértékadó csapadékintenzitás és a beszivárgó vízmennyiség. Lejtők esetében a nagy intenzitású, rövid időtartamú esők a mértékadóak, mert az összegyülekezés ideje meglehetősen rövid. A szerző egy példa során a 10 — 15 perces, 10—20 éves gyakorisággal előforduló ill. meghaladott csapadék átlagos intenzitásával számol. Magyarországi viszonyokra a MNOSZ 15300.-53 R. szabvány ad adatokat ilyen rövid időtartamú (10 — 180 perces) esőkre, de csak 1/

i — 4 évenkénti gyakoriságúakra. Ritkábban előforduló csapadékmagasságok számításakor a szerző az egy év gyakoriságú esőkről szorzószámokkal tér át a többévesekre. Igv pl. németországi viszonyok - További ndatok találhatók következő helyeken : Izzard, ('. F. : The surface-profile of overland flow. Transactions American .

Geophysical Union, 1944. évi VI. szám, 959. old (10 old. 11 ábra, 1 táblázat) és Palmer

, V. 1. : Retardance coefficients for low flow in channels lined with vegetation. Transactions American Geophysical Union, 1946. évi II szám, 187 oldal. Л rovatvezető.