Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - XV. Szilágyi József: Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra

A mederváltozások előrejelzése 357 A folyó vízszállításának vizsgálatához a kontinuitás dq л 8F 3x + Tt -+- = o (3

) egyenletét kell használnunk, ahol q az 1 fm széles sáv vízhozama, F a nedvesített terület, x az áramlásirányú koordináta és t az idő. Hasonló módon kell megadnunk a görgetett hordalékmozgás kontinuitását kifejező др д(Ъ z) £

+~ir=

0 <

4> összefüggést, amelyben p a hordalékhozamot, z pedig a fenék szintmagasságát jelöli. Végül a középsebesség és a hordalékhozani kapcsolata : p = CbDv

3 (V - v

0) (5) ahol С állandó, v

0 pedig a hordalék megindulását jellemző határsebesség — a tényleges V sebesség mellett elhanyagolható. (Ez az összefüggés szerkezetileg Lévi képletéhez hasonlít.) Az (1)—(5) egyenlet elegendő arra, hogy a kisminta és a természetes állapot összes jellemzői között megállapítsuk az átszámítási tényezőket. A kisminta méreteinek megállapításánál általában három különböző átszámítási tényezővel kell számolnunk: a) a vízszintes méretek b) a függőleges méretek és с) a hordalékszemcsék átmérőjének A

3 átszámítási tényezőjével. A sebességek vizsgálatakor ugyancsak három átszámítási tényezővel kell dolgoznunk : a) a hosszanti sebességek <p

l

; b) az árhullám sebességének <p

2 és с) a mederváltozás sebességének <p

3 átszámítási tényezőjével. Az (1)—(5) egyenletek segítségével meghatározhatjuk a felsorolt átszámítási tényezők közötti kapcsolatokat. így az (1) összefüggésből : Л, = yX7T

3 (6) a (2)-ből : 1

( „ „ <P1 = V 2 /

6 (7) a (3)-ból : Vi — — }-i <fi (8) a (4) és (5) egyenletet összevonva pedig a •Pl = — 4>з (9) összefüggést kapjuk. A fenti négy egyenletben hat változó (átszámítási tényező) szerepéi, tehát a változók közül kettő független. Világos, hogy az átszámítási tényezők közül a X

ret és A

3-at kell függetlennek tekinteni, és a többieket ezzel a kettővel kell kifejezni. így a (6) —(9) egyenletekből x

2 - я;/

2 x

3

i/2 <р

г = я

1'

1

2 я

6

/" ! ) = X 1

п Л' ï>3 *Vl2 ! (10) V* 2 3 = Л.—

2/з х

8/з alakokhoz jutunk. Ezek az egyenletek az összes lehetséges változatot felölelik. A gyakorlatban azonban rendszerint két határesetet alkalmaznak : I. a kismintát torzítás nélkül építik, tehát Л

3 = Àj ; II. a folyó természetes hordalékát használják a kísérletnél is, vagyis