Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - XV. Szilágyi József: Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra

A mederváltozások előrejelzése 355 a nagy osztrák tavak szerepe az árvizek alakulásában stb.) A Duna vízrajzának megismeréséhez nagyban hozzájárulnak : a vízgyűjtőterületek kimutatása, a csapadék és léghőmérsékleti viszonyokról készített táblázatgyűjtemények és térképek, továbbá a Duna mederváltozásairól és vízszállításáról készült munka (a Központi Vízrajzi Intézet jelenlegi vezetőjének, Kresser Wernernek tollából).

6 Iszkowski, újabban pedig Saleher és Kreps hidrológiai képletei, Hermanek és Siedek hidraulikai vizsgálatai, Lauda és Rosenuuer vízrajzi tanulmányai,' Schajjernak morfológiai kutatásai, didaktikai és szervező munkássága, Ehrenberger és Mühlhoffer kísérleti tevékenysége, végül Grassberger és Felber valószínűségelméleti kutatásai az osztrák határokon túl is ismert nevet biztosítanak a jubiláló szolgálatnak. Lászlóffg Woldemúr A MEDERVÁLTOZÁSOK ELŐREJELZÉSÉNEK ELMÉLETI ALAPJAI ETO. (527.132 : 532.5 A mederváltozások vizsgálatát megkívánó feladatokat három csoportba sorolhatjuk. Az első csoportba azok a feladatok tartoznak, amelyekkel kapcsolatban a folyó mederváltozásait a természetes állapotban kell vizsgálni. A megoldás tehát a természetes állapot leírása. A második csoport feladatai a folyóba épített műtárgy (duzzasztómű, vízkivétel stb.) hatására bekövetkező mederváltozások előzetes megállapítását, előrejelzéséi kívánják meg. Végül harmadik csoportot alkotnak azok a feladatok, amelyeknek a célja a mederváltozások tudatos befolyásolása, szabályozása. Idetartozik például a folyószabályozás. Az első csoport feladatainak megoldásához főként helyszíni vizsgálatokat kell végezni, míg a második és a harmadik csoport feladatai jobbára csak kísérleti alapon oldhatók meg. Vèlikanov M. A. professzornak az alábbiakban ismertetendő tanulmánya

1 a második csoport feladatainak megoldásával, tehát a mederváltozások előrejelzésével foglalkozik. A hidrológiai előrejelzések mindezideig elsősorban a várható lefolyási viszonyok meghatározásával foglalkoztak. A mederváltozások előrejelzésének kérdése alig merült fel. Az utóbbi időben azonban a gazdasági élet rohamos fejlődése ezen a téren is komoly feladatokat állított a hidrológia elé, úgyhogy az előrejelzéseket ki kell terjeszteni a mederváltozások területére. A mederváltozásokat az áramlás és a meder közötti kölcsönhatás törvényei irányítják. A meder hatása az áramlásra abban nyilvánul meg, hogy a vízszálakat tereli s ezáltal befolyásolja a sebességek kialakulását. Az áramlás hatására viszont a meder anyagának szilárd szemcséi elmozdulnak a helyükről és távolabb rakódnak le, aminek folytán kimélyülések és feltöltődések keletkeznek. /A mederalakulatokal nagyságuk szerint célszerű osztályozni. Mikroformáknak a meder kisebb kiszögelléseit nevezhetjük, amelyeknek a mérete elenyészően kicsiny a vízfolyás többi méretéhez képest. Ilyenek pl. a kisebb redők, homokhullámok stb. A mezoformák az előbbieknél nagyobb alakulatok. Különösen a síkvidéki folyók jellemzői (zálonyok, kanyarulatok stb.). Végül a makrojormák a folyó egészét jellemzik. Makroforma például a vízhálózat : a mellékfolyók elhelyezkedése és sűrűsége, a mederfejlettség foka stb. A mederváltozások előrejelzése szempontjából természetesen a mezoformák vizsgálata a fontos, mert a mikroformák gyakorlati szempontól érdektelenek, a makroformák pedig csak igen lassan változnak. A mederváltozásokat következetesen és részletesen csakis a szilárd test és a vízszál közti elemi kölcsönhatás ismeretében lehet vizsgálni. Az elemi hatások természetesen csak elemi mederváltozásokat okoznak, bennünket viszont az összegezett hatás érdekel, 6 Hydrographischer Dienst in Österreich (Hed. IV. Kresser): Die Abtlussverhältnisse der Donau in Österreich, 1893—1942. Wien, 1948. ismétlését lásd : Hidrológiai Közlöny, 1932/:)—4. 14.",. old. 7 Rosenauer, F. : Wasser und Gewässer in Oberösterreich, Wels, 1947. — Ismertetését lásd : V. К. 1918., 552. old. 1 Vèlikanov, M. A.: Probléma prognoza ruszlovogo processzo. Voproszii gidroloqicseszkih j)rognozouSzerk. Popon, К. G., Gidrometeoizdat, Leningrád, 1951. 23 3-1