Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - XIV. Weimenn Béla: A vízmosáskötő gátak között kialakuló fenékesés meghatározása

A vízmosáskötőgátak közti fenékesés 261 1. ábra. Szemcseösszetételi görbék Abb. 1. Schichtenweise ermittelte Kornmischungslinien des Sohlenmalerials zweier Wildbäche mit verschiedenem Sohlengefälle a) E = 8%o> b) E = 31%o « Az anyagminták szemösszetételét laboratóriumban megvizsgáltuk. Az 1. ábrán feltüntettük egy finomabb anyagú, kisebb fenékesésű és egy durvább anyagú, nagyobb fenékesésű vízmosás különböző mélységből vett anyagmintáinak szemcseösszetételi görbéit. A két különböző helyre vonatkozó ábra szemléltetően mutatja, hogy a vízmosáskötőgátak felett a finomabb szemű anyag kisebb esésben, a durvább pedig nagyobb esésben helyezkedik- el. A szemösszetételi görbék alapján folytatott első talajmechanikai vizsgálatok sikertelenek voltak. Részeredményeket adtak ugyan, de a keresett egyértelmű összefüggéseket kimutatni nem lehetett. A következőkben tárgyalt vizsgálat — az időközben szerzett tapasztalatok alapján — most már a különböző szemnagyságok súlyszázalékának figyelembe. vételével történt. A szemcseösszetételi görbék birtokában elsősorban azt a jellemző szemátmérőt állapítottuk meg, amelyik a hordalék fenékesésének kialakulását megszabta. Feltárási helyenként és rétegenként négy jellemző anyagfrakciónak megfelelő (d = 0,05—0,5 mm közt finom homok; d = 0,5—2,0 mm között durva homok; d - 2—5 mm között murva ; d = 5 mm-en felül durva kavics)"olyan átlagos szemátmérőt (DJ számítottunk, amelynek megfelelő teljesen egyenletes, azonos nagyságú szemcsékből álló halmaznak lalajfizikai tulajdonságai megegyeznek a feltárásból származó vegyes átmérőjű természetes halmazéval. mok után lerakódó hordalékréteg, rétegenkint mintákat vettünk, a gátak felett kialakult fenékeséseket pedig mérésekkel megállapítottuk. 8-fi