Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)
2. szám - XIV. Weimenn Béla: A vízmosáskötő gátak között kialakuló fenékesés meghatározása
262 Weimann Béla Ezzel az eljárással azt a korábbi megállapításunkat igyekeztünk figyelembe venni, amely szerint a hordalék fenékesése nem az egyes hordalékszemek, hanem a hordalék egész tömege tulajdonságainak megfelelően alakul ki. Az anyag részletes vizsgálatát csak a 0,05 — 100 mm közötti szemcseátmérőkre tudtuk kiterjeszteni, mert netn találtunk olyan mintákat, amelyekben a 0,001 — 0,05 mn közötti anyag uralkodott volna. Kisebb súlyszázalék esetén pedig a képlékeny anyag — megfigyeléseink szerint — hézagkitöltő szerepe mellett a hirdilékanyag esésének kialakításában csak passzív tényező. Az átlagos szemátmérők meghatározása legcélszerűbben számítással történik : О) ahol az n index a fentemlített frakciók egyikét, d a és d f a frakciók alsó,, illetve felső határát jelző szemátmérőt jelenti. A durva homoknak tekinthető anyag esetében pl. D 2 = (2 + 5)/2 = 3,5 mm. Az átlagos szemátmérőhöz tartozó átlagos súlyszázalékot több talajréteg szemösszetételi görbéjéből határoztuk meg. Ha a rendesen 0,8—1,2 m mélységig terjedő anyagmintavétel m rétegből történt, a keresett S„ = (2) súlyszázalékot úgy kapjuk meg, hogy rétegenként leolvassuk a szemcseösszetételi görbékről az egyes frakciók alsó (a) és felső (f) határához tartozó súlyszázalékot és különbségüket összegezve osztjuk az esetek (rétegek) m számával. Az átlagos szemátmérők és a hozzájuk tartozó súlyszázalékok meghatározása után a vizsgált anyagra jellemző mérőszámot vezettünk be úgy, hogy az egyes frakciók átlagos számátmérőjét (D n) és a hozzájuk tartozó átlagos súlyszázalékot (SJ összeszoroztuk. Vagyis egy mintagödörre vonatkoztatva a mérőszámok rendre : a finom homokra P 1 — D íS l a durva homokra P 2 = D 2 S 2 a murvára P 3 = D 3 S 3 a durva kavicsra P 4 = ű 4 S 4 A mintagödör egész anyagára érvényes P mérőszám pedig a fenti értékek súlyozott átlaga, vagyis 2 Pn Sn p = ^zL (3) У S n n = l A fenti elgondolás szerint az egy-egy mintagödörben feltárt anyagból képzett átlagos mérőszámokat a 2. ábrán ábrázoltuk úgy, hogy az abszcisszatengelyre a P mérőszám, az ordinátaténgelyre pedig a szemcseösszetétel szempontjából különböző jellegű vízmosások tényleges E fenékesése került. A pontok által meghatározott görbe két jellegzetes szakasza az alábbi egyenletekkel jellemezhető : P< 35 esetén E = 213,2 log P - 2,64 P - 211,46 (4) P > 35 esetén E = 27,59 log P - 0,12 P - 13,41 (5)
