Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - VI. Dr. Kessler Hubert: A beszivárgási százalék és a tartósan kitermelhető vízmennyiség megállapítása karsztvidékeken

184 Kessler Hubert A további vizsgálatok szempontjából éppen ezek a legkirívóbb esetek voltak a legfontosabbak, ezektől kellett elsősorban a nagy eltérésekre magyarázatot kapni. Az előzőkben már fejtegettük a csapadék évi eloszlásának fontosságát a beszivárgás szempontjából. Ezért az 1947. és 1949. évek esetén ezt a kérdést vizsgáltuk először meg. 1947-ben az évi 524 mm csapadékból 269 mm esett az év első négy hónapjában, tehát a növényzet nedvkeringésének erőteljes megindulása és a lombozat teljes kifejlődése előtt. Ez az egész évi csapadék 52%-a. 1949-ben ugyanebben az időszakban az évi 534 mm csapadékból csak 64 mm, vagyis 11,5% esett le. Ezeket a vizsgálatokat a többi évre is elvégeztük, és kitűnt, hogy minél nagyobb százaléka esett le az egész évi csapadéknak az év első_négy hónapjában, annál nagyobb volt alTorrástáplálo beszivárgást százalék. Ez adta egy olyan ábra szerkesztésének a gondolatát, amelynek tengelyei a forráshozamok és csapadékmennyiségek helyett a beszivárgási százalékot és az jelső négy hónap csapadékának az egész évi csapadékhoz való viszonyát tüntetik fel. A következőkben az első négyhavi csapadékot mértékadó csapadéknak, az egész évi csapadékhoz való, százalékban kifejezett viszonyát pedig mértékadó csapadékszázaléknak nevezzük. Ha az 1934-1953. évek adatait ilymódon ábrázoljuk, a pontok nagyjából egy görbe mentén rendeződnek el, bár néhány pont még mindig erősen kiugrik (2. ábra). Ez a szórás azonban már távolról sem okoz olyan nagyfokú bizonytalanságot, mint az egész évi csapadékmennyiséggel való számításnál. Az átlagos eltérés a számított és tényleges beszivárgási százalék között 8,5%, szélső esetben 21%. A szórás csökkentése végett megkíséreltük az adatokat novemberrel vagy decemberrel kezdődő hidrológiai évekre vonatkoztatva felrakni. Ez az eljárás nem csökkentette az átlagos hibát, mert a november-decemberi csapadékmennyiség, korábbi fejtegetéseink szerint, nem vehető az év elejei csapadékkal egyenlő súllyal számításba. Bizonyos határig csak előkészíti, illetve javítja, vagy rontja a következő évi beszivárgási feltételeket. A hidrológiai évvel való számítás és az egyes hónapok csapadékának különböző súlyozása egyébként is nehézkessé tette volna a számítási módszernek a gyakorlatban való alkalmazását. A meteorológiai évkönyvben is naptári évekre feldolgozva találjuk meg a csapadékadatokat. A vízhozammcrések és vízigények általában ugyancsak naptári évekre vannak vonatkoztatva. A szélső- és átlaghiba csökkentése végett megvizsgáltuk a legnagyobb szórású éveket. Kitűnt, hogy az ezeket megelőző év négy utolsó hónapjának csapadékösszege 2. ábra. A mértékadó csapadékszázalék és a beszivárgási százalék összefüggése. Az üres körök a nyers, a kitöltött körök a helyesbített értékek Abb. 2. Der Zusemmanhang des massgebenden Niederschlagprozentes (Abszisse) mit dem Versickerungsprozent (Ordinate) und die auf Grund 20-jährigen Messungen gewonnene Versickerungs- '' kurve. Die vollen Punkte sind die auf Grund der Korrektionstabelle berichtigte Werte