Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - VI. Dr. Kessler Hubert: A beszivárgási százalék és a tartósan kitermelhető vízmennyiség megállapítása karsztvidékeken

A beszivárgási százalék karsztvidéken 185 lényegesen eltér a sokévi átlagok összegétől. Az eltérés előjele is összefügg azzal, hogy a vizsgált érték a 20 év értékei alapján rajzolható görbe alatt vagy felett van. Ez is igazolja rsaparlék előkészító^szerppére. vonatkozó fejtegetést. A mértékadó csapadékszázalékot tehát egy az előző év végének csapadékviszonyaitól függő állandóval, előjelre való tekintettel, javítani kell. A javítás mértékének megállapítása céljából kiszámítjuk, hogy az előző év utolsó négy hónapjának csapadékösszege, a javítást adó csapadékösszeg, milyen értelemben és hány milliméterrel tér el az ezekre" a hónapókra érvényes sok évi átlagok összegétől és az eltérésnek az átlagösszeghez való viszonyát százalékban fejezzük ki. Ezt javítást adó csapadékszázaléknak nevezzük és ennek függvénye a keresett javítás, amellyel a mértékadó csapadékszázalékot helyesbíteni kell. A javítás megállapítása csak bizonyos logikai meggondolásokkal, tapasztalati úton történhet. Ha a javítást adó csapadék egyezik a sokévi átlaggal, vagyis a javítást adó csapadékszázalék ±0, a javításnak is ± 0-nak kell lennie. A javítást adó százalék lassú növekedésével kezdetben a javítás lineáris növekedése is megokolt, de bizonyos határon túl a növekedés már meghaladja a lineáris mértéket, mert minél több lesz a tapadó víz a szivárgási övben, illetve minél jobban megközelíti a teljes kapacitást, annál fokozottabb mértékben válik a beszivárgás a forrástáplálás szempontjából hasznossá. Ezt a megállapítást megerősítik azok a megfigyelések, amelyek szerint a forráshozamok, az előzetes átáztatottság mértékétől függően, bizonyos határon túl az egységnél magasabb hatvány szerint növekednek. A II. táblázatban összeállítottuk a javításnak a javítást adó százaléktól függő, tapasztalati alapon megállapított értékeit. Ezek megfelelnek a fenti követelményeknek, negatív és pozitív értelemben is érvényesek. A 70-nél nagyobb javítást adó százalék már nem növeli tovább a javítást, azaz a következő év beszivárgási .viszonyait, hanem már a javítást adó hónapok forráshozamát fokozza. A közölt értékekkel javított mértékadó csapadékszázalék alapján megállapított beszivárgási százalék legnagyobb hibája 11%-ra, az átlagos hiba pedig 4,5%-ra csökkent, ami gyakorlati szempontból teljesen megfelelő. Az ilymódon megállapított mértékadó csapadékszázalék és a beszivárgási százalék görbéi már sokkal inkább tekinthetők párhuzamosaknak, mint az évi csapadék és évi forráshozamok görbéi (1/6 ábra). A BESZIVÁRGÁSI SZÁZALÉK SZÁMÍTÁSÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy még meghatározott területre sem lehet mindenkorra érvényes állandó évi beszivárgási százalékot megállapítani, mert az eddigi mérések szerint a beszivárgási százalék a mértékadó csapadékszázaléktól függően 7—70% között változik. II. táblázat Javítást-adó csapadékszázalék (X) Javítás (kJ 0— 5 0 6-15 1 16-25 2 26-35 3 36-45 4 46-55 5 56-60 7 61-65 „ 10 66-70 13 71 < ' 15