Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - VI. Dr. Kessler Hubert: A beszivárgási százalék és a tartósan kitermelhető vízmennyiség megállapítása karsztvidékeken

A beszivárgási százalék karsztvidéken 183 való kiszámítására, de ezek egészen különböző eredményekre vezettek, mert az ismeretlen beszivárgási százalék felvétele csak önkényesen történhetett. A kérdéses hegytömeg tektonikailag jól megdolgozott, elkarsztosodott középtriász kagylós mészkőből áll. A vékony humusztakaróval fedett felszínnek kb. 75%-át a magyarországi karsztvidékekre általában jellemző cser- és bükkerdő borítja. Vizsgálatainkhoz a Tettyeforrás és a Misina-tetői csapadékmérő állomás 1934 óta mért adatait vettük alapul. Az 1944. évi adatokat az utolsó háborús évvel kapcsolatos bizonytalanságok és észlelési hiányosságok miatt nem vettük figyelembe. Ha a Tettyeforrás évi vízhozamait és az évi csapadékösszegeket egy az éveket jelző közös tengely fölé felrakjuk, azt látjuk, hogy a két görbe még közelítőleg sem párhuzamos, amit pedig elvárhatnánk, ha a beszivárgási százalék állandó lenne (l/a ábra). Például 1938-ban 744 mm csapadék mellett 1 690 000 m

3 volt aTettyeforrás hozama, amely 1943-ban 700 mm mellett 657 000 m

3-re lecsökkent. Az első esetben tehát a lehullott csapadék 45%-a, a másik esetben pedig csak 19%-a jelent meg a forrás vizében. A legszembetűnőbb ellentét azonban a már említett 1947. és 1949. években tapasztalható. Az első esetben a csapadék 67%-a, a másikban pedig csak 7%-a táplálta a Tettyeforrást. 1. ábra. a) Az évi csapadékmennyiség és az évi forráshozam, 1934 — 1953. A görbék nem párhuzamosak, sőt több esetben ellentétesek, b) A mértékadó csapadékszázalék és a beszivárgási százalék görbéi jól követik egymást Abb.l. a) Die Ganglinien des Jahresniederschlages (gestrichelte Linie) und des fährt. Quellenertrages (volle Linie) verlaufen nicht parallel, b) jene des massgebenden Niederschlagprozentes (gestr

. Linie) und des Versickerungsprozentes (volle Linie) zeigen festeren Zusammenhang