Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - III. Dr. Lászlóffy Woldemár: A fajlagos lefolyás sokévi átlaga Magyarországon és a hidrológiai hossz-szelvények

150 Lászlóffy Woldemár A fenti táblázat alapján mindenekelőtt ki kell zárnunk Kuzin és Khosla összefüggéseinek használatát, mert ha az Alföldön 50—100 mm-rel kevesebb volna az átlagos csapadék a párolgás elméleti értékénél, nem csak időnkint pusztítana aszály, hanem sivataggá válnék az egész terület. Keller átlagos lefolyási értékeiről többszörösen bebizonyosodott, hogy túlságosan nagyok. Mivel Budiiko adatai igen közel állnak hozzájuk, azokat sem használhatjuk fel. Keller minimális lefolyási magasságot adó összefüggése 560 mm-nél kisebb csapadékú területen nem érvényes, viszonyaink között tehát ugyancsak használhatatlan. Coutagne és Langbein összefüggései közül kell tehát választanunk. Mindaddig, amíg hazai adatokkal nem rendelkezünk, az utóbbi mellett célszerűbb állást foglalnunk, mert Langbein az évi középhömérséklet javított értékének bevezetésével figyelembe veszi a hőmérséklet évi járásának befolyását is. A Langbein közölte függvényábra méterrendszerre átszámított és a lefolyási magasság (L, mm) helyett közvetlenül fajlagos lefolyást (q, liter/s. km

2) adó változata az 1. ábrán látható. Ennek segítségével határoztuk meg a vízgyűjtőterület mindenegyes éghajlatkutató állomására vonatkozóan a fajlagos lefolyás sokévi 1. ábra. A fajlagos lefolyás sokévi átlaga az évi átlagos csapadék és a javított évi középhőmérséklet függvényében -Langbein W. B. szerint Fig. 1. Le module de l'écoulement spécifique en fonction de la moyenne de la précipitation annuelle et de la température moyenne annuelle corrigée d'après W. B. Langbein