Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)
2. szám - I. Ihrig Dénes: A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet és 1952-53. évi munkája
122 Ihrig Dénes I A talajvizsziritalakulás törvényszerűségeinek, valamint a talajvíz és klíma összefüggésének tanulmányozására vonatkozó kutatás megfigyelési és kísérleti adatanyagát egyrészről ugyancsak a „Komlósi Imre" talajvízkísérleti telep, másrészről az országos talajvízkúthálózat adja. A kutatás már több olyan alapvető megállapítást hozott, amelyek a további és népgazdasági hatásaikban jelentős, konkrét kutatások során voltak felhasználhatók. A talajvízzel kapcsolatos kutatás egyik iránya a talajvízállásváltozások hely- és időszerinti vizsgálatának szétválasztására irányult. Ilymódon lehetővé vált a hidrogeológiai tényezők hatásának figyelembevétele is. 7 A kutatások másik iránya jelentőségük szerint feltárta azokat a tényezőket, amelyek a talajvízszin alakulását befolyásolják és tisztázta a tényezők nagyságrendi szerepét. A kutatás most már a tényezők hatásának mennyiségi megállapítása felé halad. Ez a kutatás eljárást dolgozott ki, amely szerint a téli félév vízállásemelkedésének és csapadékösszegének kapcsolatbahozatalával meghatározható az egyes víztartó rétegek hézagtérfogatának közelítő számértéke, valamint az, hogy a téli félév csapadékösszegéből mennyi vész el átlagosan párolgás és lefolyás útján és mennyi tározódik tisztán talajvíz alakjában. 8 A hazai hordalékkutatás ma már mind elméleti vonatkozásban, mind vízfolyásaink hordalékviszonyainak ismeretével eredményeket hozott. Az eddigi hordalékmérések feldolgozása, valamint a hordaléktöménységek és a szállított hordaléksúlyok vízállás szerinti változásának meghatározása megtörtént. A kutatás jelentősége az, hogy az eddigi eredmények a folyó hordalékszállításának különleges eseteiben is elméletileg alátámasztott új összefüggések levezetését teszik lehetővé. A kutatás módszeres eljárásokat dolgozott ki a további vizsgalatok részére és eredményei nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is úttörő jellegűek. 8 2. A kutatások másik csoportjában — pl. a karsztvizek számbavételénél, a regionális vízgazdálkodási kerettervek készítésénél, vagy a vízminőségi vizsgálatoknál — a kutatás érdekében előbb olyan tudományos és módszertani eredményekre van szükség, amelyek nélkülözhetetlenek a feladatok megoldása szempontjából. A felszíni vízkészletek számbavétele — az Intézetnek ez a súlyponti feladata — szükségessé tette a vízhozamstatisztika módszertani kérdéseinek tisztázását és azt megelőzőleg a vízhozamgörbe szerkesztésénél és extrapolálásánál követendő eljárások részletekbe menő kidolgozását. 1 0 Kisesésű folyóinkon, ahol az egyesülő vízfolyások kölcsönös egymásrahatása nagy távolságon érvényesül és az áradás-apadás játéka mellett a mederváltozások befolyása sem elhanyagolható, az általánosan ismeretes módszerek egymagukban nem vazettek volna célhoz. A talajvizkészlelek feltárása során a feltárás módszereinek javításában és a talajvízmozgás alapvető elméletének továbbvitelében van a kutatás elméleti jelentősége. 1 1 A hasznosítható karsztvizek számbavétele összefügg a forrásmegfigyelések tudományos értékelésével. A forrásmegfigyelések eredményei azt mutatták, hogy Magyarország forrásai, tehát az eddig juvenilisnek vélt langyos-és melegforrások is, a csapa« 7 Lásd Bogárdi János, a müsz. tud. doktora : Az alföldi talajvízállásváltozások módszertani kérdései (Magy. Tud. Akadémia Műsz. Tudományok Osztályának közleményei, X. köt. 3 — 4. szám, 1953.) 8 Lásd Ubell Károly: Talajvíztározódás a csapadék halására. (Vízügyi Közlemények, 1953, II. füzet.) 9 Lásd Bogárdi János, a müsz*, tud. doktora : „Hordalékvizsgálataink eddigi eredményei" c. tanulmányában. 1 0 Lásd : dr. Lászlóffy Woldemár, Szesztag Károly és Szilágyi József : A felszíni vízkészletek számbavétele. (Vízügyi Közlemények, 1953, 1. füzet.) 1 1 Lásd Ubell Károly ,,A vízadó rétegek vízadóképességének meghatározására szolgáló módszerek összehasonlítása" c. tanulmányában.
