Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - I. Ihrig Dénes: A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet és 1952-53. évi munkája

# A Vízgazdálkodási Kutatóintézet munkája 123 dék hatása alatt állanak. A hatás kiterjed a vízhozamra, hőmérsékletre és kémiai összetételre. Húsz év megfigyelési adatainak feldolgozása alapján megállapította a kutatás, hogy a források hozama, illetve a beszivárgási százalék az év első négyhavi csapadékmennyiségének az egész évi csapadékmennyiséghez való viszonyától, a mértékadó csapadékszázaléktól függ.

1

2 A nemzetközi viszonylatban még nem használt megbízhatósági index bevezetésével lehetővé vált a források egyszerű jellemzése, és a kutatások kimutatták, hogy csak a mészkőből fakadó karsztforrások megbízhatatlanok, viszont a dolomitból fakadók megbízhatók és vízművek telepítésére alkalmasak.

1

3 Ezek alapján eljárást lehet kidolgozni, mellyel számszerűleg megadható a valamely karszthegységből a természetes vízliáztartási egyensúly veszélyeztetése nélkül tarlóson kitermelhető karsztvíz mennyisége..

1

4 A különböző árvízszintek tanulmányozása során a kutatás olyan eljárást dolgozott ki, mely a változó lefolyási viszonyok folytán inhomogén vízhozam-adatsoroknak homogénné télelét tette lehetővé a valószínűségszámítás alkalmazhatósága végett.

15 Néhány súlyponti körzetre vonatkozó vízgazdálkodási vizsgálat és a külföldi dokumentációs adatok alapján összeállítható volt a hazai regionális kerettervezés módszertana. Ez a különböző államok vízgazdálkodási tervezésében is még vajúdó probléma, és így az elért eredményekkel sikerült felzárkózni az élenjáró vízgazdálkodású országok mellé.

1

6 3. A harmadik csoportban egyes konkrét kutatások eredményeivel együtt jelentkeznek a tudományos eredmények. Az intézetnek el kell végeznie vízfolyásaink minőségi kataszterbe vételét. Munkája során adódott tudományos eredménynek számítható pl. az is, hogy a Dunáról biológiai szempontból összefoglaló kép alakítható ki. A nagytömegű vízkémiai vizsgálat gazdaságosabbá tétele végett a vizsgálati eljárást gyorsabbá kellett tenni. Ezen a téren elért tudományos eredmény pl. a komplexometriás titrálások bevezetése a szulfátok és a kloridok meghatározásánál.

1

7 Módszertani kutatások folynak más téren is. Ezek közül csak a vízfolyások különböző vízhozamainak — nagy és kisvizeinek — előrejelzésére vonatkozó legalkalmasabb módszerek megállapítását célzó kutatást említem meg. 6. AZ INTÉZET MUNKÁI A GYAKORLATI VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÁS TERÉN A konkrét vízgazdálkodási célt szolgáló feladatok a népgazdaság igényeihez idomultak. 1. Ezek közül majdnem az Intézet egész apparátusát igénybe vette és veszi a vízkészletek feltárása és számbavétele. A felszíni vízkészletek számbavétele során, amelyet a komplex hidrológiai kutatás módszerei szerint végez az Intézet, eddig elkészítette a jelentősebb vízmércéinkre vonatkozó vízhozamstatisztikát, az ország területére a fajlagos vízszállítás hosszú" Lásd dr. Kessler Hubertnek a 4. sz. jegyzetben idézett tanulmányában. 1

1 Lásd dr. Kessler Hubertnek a 3. sz. jegyzetben idézett tanulmányában. 1

4 Lásd a 4. sz. jegyzetet. 1

5 Lásd Puskás Tamás „A tiszai árvízszámítás néhány tapasztalata" c. tanulmányában. " Lásd Csermák Béla „A regionális vízgazdálkodási tervezés" c. tanulmányában. 1

7 Lásd dr. Szebellédy Lászlóné „A komplexometriás titrálások alkalmazása vízminőségi vizsgálatoknál" c. tanulmányában.