Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)
2. szám - I. Ihrig Dénes: A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet és 1952-53. évi munkája
# A Vízgazdálkodási Kutatóintézet munkája 121 gel,. — volt tervezve. A Magyar Tudományos Akadémia kívánságára a kplső csatornát hajómodellvontatási kísérletek elvégzésére is alkalmassá kellett kiképezni 5 m szélességgel. A csatornán kedvező vízállásnál 10 m 8/s vízmennyiség vezethető át gravitációsan. Állandó vízhozamot 2 db. 1 m 3/s teljesítőképességű szivattyú fog biztosítani. A csatornába vezetendő víz csillapítómedencén át jut a vízmérőberendezéshez, mindkettőt modellkísérletek alapján tervezték meg. A tulajdonképpeni csatorna 200 m hosszú, 5 m széles és 3 m mély lesz. Oldalfalait modellkísérletek eredményei alapján megtervezett hullámcsillapító elemek fogják burkolni, hogy a visszaverődő hullámok a hajómodellvontatási kísérleteket "Ke zavarják. A nagylaboratórium — a külső kísérleti csatorna kivételével — 1953-ban már «pült, és az év végére a belső épületfelszerelések hiján elkészült. Előre láthatólag az 1954. év közepén lehet üzembehelyezni, egyelőre ideiglenes vízmozgató berendezéssel. 5. AZ INTÉZET MUNKÁI AZ ALAPVETŐ TUDOMÁNYOS KUTATÁS TERÉN A vízgazdálkodás gyakorlati tervfeladatainak megoldásában a hidrológia alapvető tudományos és módszertani kutatásainak eredményeire támaszkodik. Ezeket a tudományos eredményeket az Intézet kutatásai során két úton éri el. Egyrészt az alapvető tudományos kérdések vizsgálatára önálló kutatásokat végez, másrészt a gyakorlati irányú kutatások keretében és azokkal együtt végzi a tudományos és módszertani vizsgálatokat. Az előbbi esetben a tudományos eredmények népgazdasági hatásai csak közvetve, míg az utóbbi esetben közvetlenül, magával a gyakorlati irányú kutatás eredményével jelentkeznek. De van a kutatásoknak egy harmadik csoportja is, amikor a gyakorlati irányú kutatások eredményeivel együtt olyan eredmények is születnek, amelyek tudományos értékűek. Az Intézet munkáját ebből a szempontból nézve, egy-két alapvető tudományos eredményről kívánok vázlatosan megemlékezni. • 1. A kutatások első csoportjába tartoznak az olyan önálló tudományos kutatómunkák — így pld. a lefolyási jelenségek hidrológiai és hidraulikai törvényszerűségeire, a hordalékmozgásra és a folyók hordalékviszonyaira vagy a talajvízszin alakulására vonatkozó vizsgálatok — amelyeknek eredményei nélkül nem tudnók megoldani a gyakorlati feladatok egész sorát, pl. az árvízhozamok és árvízszintek számítását, a vízállások és a talajvkszint magasságának előrejelzését vagy a folyócsatornázás mederalakító hatásának előzetes megállapítását. A felszíni vizekkel kapcsolatos kutatás eredményei közül a magyarországi vízfolyások vízgyűjtőterületére vonatkozó, a fajlagos lefolyás sokévi átlagát feltüntető térkép megszerkesztését említhetjük. A hidrológiai kutatás új, részletesen kidolgozott munkamódszerével, a hidrológiai hossz-szelvények szerkesztésével együtt, amelyek a hidrológiai hasonlóság elvének alkalmazásán alapulnak, különösen a vízrajzilag kevéssé tanulmányozott vízfolyások vízszállításának meghatározásában jelent komoly segítséget. 5 Megemlítjük azokat a kutatásokat is, amelyek az árhullámok kialakulásával, a valószínűségszámítás hidrológiai alkalmazásával és a hidrológiai előrejelzés módszertani kérdéseivel foglalkoznak. A víztározási tervekkel kapcsolatban jelentős a szabad vízfelszín párolgására vonatkozó kutatómunka, amely az Intézet kecskeméti „Komlósi Imre" kísérleti telepén végzett észlelésekre és kísérletekre támaszkodik.® 6 Lásd dr. László Цу Woldemár ,,A fajlagos lefolyás sokévi átlaga Magyarországon és a hidrológiai hossz-szelvények" c. tanulmányában. « Lásd Ubell Károly: A szabad vízfelület párolgása. (VITUKI, Stencilsokszorosítás, 1952.)
